Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
A zalai kereskedelem tíz esztendeje. írta: Schischa Dávid tanár
az üzleti élet áradatába s a tőle megszokott hozzáértéssel igyekezett az eladási piacokat újból visszaszerezni, hogy a már-már teljesen egyoldalúvá süllyesztett gabonakereskedelmet a piacok felkutatásával ismét a régi nívóra emelje. Azonban 1921 s 1922-ben a megfelelő kereskedelmi szerződések hiányában külföldre még nem lehetett szállítani és csak a belföldi malmok és a «Futura» vásárolták össze a készleteket, míg később, 1923. januárjában megindult a rozskivitel, 1924ben pedig a búzaexport, mely időtől kezdve az üzleti élet a kiviteli lehetőségek segítségével határozottan fejlődésnek indult. A szabad kivitel miatt a gabona igen keresett cikk lelt és az ügynökök, valamint a saját számlára vásárló kontárok egész hada — közöttük olyanok is, akik gabonát sohasem láttak — vetette rá magát a gabonakereskedelemre és ezek a falvakban összevásárolták a gabonát. E falusi ügynökök miatt a szokásos nagy heti piacok is elvesztették régi jelentőségüket. A gabonaüzlet egyenletes fejlődése egész 1926 júliusáig tartott, amidőn is a külföldi vevőkör legjelentékenyebb képviselői, «az osztrák malmok» egymásután mentek tönkre és jelentettek fizetésképtelenséget, óriási veszteségeket okozva a magyar gabonakereskedőknek. Ez a körülmény az üzleti életet nagyon megzavarta és ettől kezdve, bár a legnagyobb óvatossággal kötötték hitelügyleteiket a nagykereskedők a malmokkal, mégis az Ausztriában akkoriban legjobban dúló malomkrízis miatt állandó és sorozatos veszteségeknek voltak kitéve. Miután ez az állapot egyrészt még napjainkban is tart, másrészt pedig az elhullott molnárok miatt a piac felvevőképessége nagyon megcsökkent, Ausztria déli részébe, ahová a dunántúli gabona gravitál, az export a minimálisra csökkent. Az 1926/27. üzletévben meglehetős cseh exportunk volt, 1929-ben a kormány által nyújtott fuvarkedvezmény révén a svájci export is kifejlődött, míg 1930 tavaszán elég nagyarányú olasz exportot bonyolítottak le gabonakereskedőink. Mindenesetre erős versenytársként megmaradt Zalára nézve az ország megcsonkítása után a jugoszláv gabona. Egyéb nyersterményekben a forgalom kisebb, de a hüvelyesek, tojás, szárnvasok és gyapjú a világpiac távolabbi helyeire is kerülnek Zala vármegyéből. Az állatkereskedelem is jelentékeny forgalmat bonyolított le, részint a heti-, részint az országos kirakodóvásárok alkalmával. Nagy volt különösen a kommün utáni időkben a vágómarha kivitele, azóta az is a felére apadt. Vaskereskedelmünk tekintélyes méretekre tett szert. E szakmában különösen a nagy építkezések idején indult meg a forgalom s ennek felmenő tendenciája 1925-ig tartott. Az épület- és bútorvasalás különösen nagy tért hódított magának, a háztartások felfrissítése következtében pedig sok zománcáru fogyott. A gazdasági gépekkel való kereskedés rohamosan fejlődött, azonban a hazai gyárak tekintélyes része, bár a magas vámokkal a külföldi konkurrcncia ellen védve vannak, kartellek létrehozásával emelik gyártmányaik árait, aimi szintén a vevőközönség rovására megy. A zalai vaskereskedelemre ujabban kihatott a szombathelyi Pohl-féle gyár tönkrejutása és a nagykanizsai Weiser-féle gép gyár fizetésképtelensége, mert ezen hozzánk közellévő gyárak elesése 101
