Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Irodalom és művészetek Nagykanizsán, írta Barbarits Ijajos

teljes csődje is elősegítette a lap válságát. 1920-ban nyomdásztól megvette a Zalát Csillag Jenőtől a Zalai Károly és Társa nvomdavállalat, a keresztény és nemzeti irányú Zalai Közlöny kiadói, akik megpróbálták mindkét napilapot életben tartani, a Zala liberális szellemét persze az időkhöz mérten mérsékelve, de amikor Oláh Árpád felelős szerkesztő az évek óta reggeli Zalát délutánivá alakította, ezzel megadta a nagymultú lapnak a kegyelemdöfést. 1922 szeptember 30-án jelent meg utoljára a Zala, áldozata lett a gazdasági krízis forgószelének. Ebben a kritikus időben, 1922 őszén állította üzembe dr. Pap József, a Zala volt munkatársa a Kereskedelmi Nyomdát a Király-utcában. A nyomda lapengedély hiányában egy évig élt. A Zalai Közlöny egészen a közelmúlt időkig nem volt politikai újság. Főcélja a váro-i politika irányítása volt a várcs fejlesztése érdekében. Villányi 1922-ben megvált a Zalai Közlöny-tö\. Utódai gyorsan váltakoztak : Kálmán Pál, Strém István, Banekovich János, dr Lukács József, Vegele Károly. 1915Den Wajdits József eladta a lapot a Gutenberg-nyomdának, amely a lap kiadását szüneteltette és helyette Nagykanizsai Hirlap címen adtak ki napilapot. Három év múlva Zalai Károly és Társa megvették a Zalai Közlöny kiadási jogát és azt megjelentetve napilappá fejlesztették. A lap főszerkesztői címét dr. Hegedűs György viselte. A kommunizmus alatt Vida Lajos neve áll a lap élén és egy Pollák nevű »vörös hadnagy« volt a kirendelt szerkesztő, akit aztán később Salgótarjánban agyonlőttek. Nem szerkeszthették egészen a direktórium szájaíze szerint a lapot, mert Sneff »városparancsnok« egy alkalommal két hétre betiltotta és csak amikor új szerkesztőt állítottak a lap élére, engedélyezték nagynehezen az újra való megjelenést. A kommün után Hegedűs György újra a lap élére állott és vezette azt 1922 tavaszáig, mint főszerkesztő. Felelős szerkesztő volt Doupona István, majd 1920-ban Bodrogközy Zoltán, aki ma miniszteri titkári rangban a miniszterelnökség sajtóreferense, szépirodalmi sikerek birtokosa. A lap a Bogenrieder Frigyes, Eperjesy Gábor, Zalai és Gyarmati nyomda tagokból állott közkereseti társaságé volt. Szerződésss segédszerkesztő volt Ötvös Magda, ezidőszeiint is Zalamegye egyetlen nő újságírója, később esztendőkön át a Sümeg és Szentgrót szerkesztője. 1920 decemberében lépett a lap gárdájába Ujfalussy Gyula, az újvidéki és kolozsvári sajtóélet neveltje, az első újságíró, akit a románok Erdélyből kiutasítottak, majd Kanizsáról a 8 órai Ujság-hoz került Budapestre. 1922-ben főszerkesztői címmel Posch Géza, a kanizsai Futura kirendeltség igazgatója vette meg a Zalai Közlönyt kiadóvállalatot. A Zalai Közlöny Benedek Rezső szerkesztésében ekkor fejlődött a napi 4 oldalról 6 oldalas lappá. 1923-ban Sztrokay Kálmán fővárosi író és hírlapíró vette át a felelős szerkesztést. 1924 áprilisában a vállalatot megvette a zalaegerszegi Zrínyi Barbarits Lajos — 363 — Benedek Rezső Urbán Gyula