Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

főrabbi buzgólkodásának eredményeképen. A Nádor-utcai izr. leányiskola (ma női kereskedelmi) 1883-ban épült. A tantestület, melynek jegyzője Boronkai Károly volt, 1870-ben csatlakozott a Zalavármegyei Tanító Egylethez. Ugyanebben az évben vetették meg az iskola könyvtárának alapját. A tanítók maguk gyűjtöttek ecélra, házról-házra járva. Fáradozásuk »váratlan eredménnyel« járt, 406 frt jött össze. 1883-ban Bun Samu vette át az elemi iskola igazgatását, akinek évtizedeken át volt utóda Kertész József, mígnem 1926-ban nyugalomba vonulva, helyét Halász Jenő foglalta el, aki már 1893 óta volt tanítója a kanizsai izr. elemi iskolának. Az iskolának ma á osztálya van, mind a négy vegyes, a tanulók létszáma 168. A tantestület 2 tanítóból és egy tanítónőből áll. AZ ÓVODÁK Belus József polgármester hívására 1874 szept. 8-án Nagykanizsára érkezett P. Szathmáry Károly, azoknak az időknek litterátus embere, az Országos Kisdednevelő Egyesület titkára, aki amellett Nagyatád országgyűlési képviselője is volt. E^en a napon a városházán tartott díszes gyűlésen, lelkes hangulat közepette elhatározták a Kisdednevelő Egyesületnek Nagykanizsán való megalakítását. Az alakuló közgyűlést 1875 februárjában megtartották, elnökké Martinkovics Károlynét választották és egy hét múlva már 306 tagot összeverbuváltak. Igen buzgó n.unkása volt az alakulásnak Wlassics Antalné, a felsőház mai elnökének édesanyja. Az első adomány egy itt időző német színtársulat egyik előadásának 17 frt 60 kr jövedelme volt. Az Egyesület egy bérelt szobában, 1875 októberében megnyitotta az első óvodát, amit egy szarvasi óvodavezetőre bíztak. 39 apróság volt a létszám, akik fejenként 1 frt havi tandíjat fizettek. A város évi 500 forinttal támogatta az Egyesületet, melynek évi költségvetése 8795 frt bevételt és 6294 frt kiadást mutatott fel. 187S-ban Blau Pálnét, 1880-ben Koch Mihálynét, 1884-ben Plihál Ferencnét, 1887ben Babochay Györgynél választották elnöknek. 1880-ban építette az Egyesület a Nádor-utcai óvodát, 1881-ban már megnyitotta bér helyiségben a Magyarutcai óvodái is, 1886-ban pedig felépítették egy sorsjegy-akció 6246 frt jövedelméből az Arany János-utcai óvodát. 1888-ban Vidor Samuné alelnök, később elnök és Ullmann István gondnok buzgólkodásából megnyitották a kiskanizsai óvodát is. Ekkor a négy óvodában már 353, nyáron még több gyermeket gondoztak, dadaképző-tanfolyamokat tartottak. A szép indulás után csakhamar anyagi válságba került a Kisdednevelu Egyesület. A társadalom közönye ráült a 20 éves jubileumra, amit már a feloszlás jegyében tartottak meg, hiszen alig maradt tagja az Egyesületnek, az óvónőfizetések, helyiségbérek pedig egyre gyarapodtak. A város hiába emelte duplájára a szubvenciót, 70 tagra lefogyott egyesületet feltámasztani nem lehetett, annál inkább sem, mert közben a tandíjakat is 30 krajcárra kellett leszállítani s még így is 50—60 kiskanizsai gyerek közül volt úgy, hogy egyetlen egy sem tudta megfizetni. Révész Halász Jenő — 285 —