Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Irodalom és művészetek Nagykanizsán, írta Barbarits Ijajos

Nyomda R. T., kanizsai fiók gyanánt. A szerkesztőség a Bogenrieder-palotából leköltözött a Fő-úti nyomádba. 1924 szeptemberétől Kempelen Béla neves fővárosi genealogus, kitűnő zene-esztétikus volt a Zalai Közlöny felelős szerkesztője. A Zalai Közlöny és nyomdája ma a Délzalai Nyomda- és Lapkiadó Vállalat tulajdona, amely 1927-ben elválva Zalaegerszegtől, teljesen önállósította magát. A vállalat igazgatósági elnöke Gyömörey István országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő 1926 júniusa óta Barbarits Lajos, aki a gazdasági akadémiai oklevél megszerzése után, 1923-ban állott a lap szolgálatába, főtitkára a Z.íayi Irodalmi és Művészeti Körnek, a Zalavármegyei Dalosszövetségnek, titkára a József kir. herceg Szanatórium Egyesületnek, a Stefánia Anya- és Csecsemővédőnek, tagja a városi képviselőtestület közművelődési bizottságának, az Orsz. Balatoni Társaság sajtó- és irodalmi bizottságainak. Benedek Rezső felvidékről került Zalába, 1921 óta áll a Zalai Közlöny szolgálatában. Urbán Gyulát Erdélyből, ahonnét a románok kiutasították, 1926-ban vetette a sors Nagykanizsára, a Zalai Közlöny redakciójába. Titkára a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek és szavaló, előadóestélyeit nagy sikerrel rendezte Kolozsvárott Székesfehérváron és Nagykanizsán is. A Zalán és a mindmáig egyedül maradt Zalai Közlöny-ön kivül állandóan voltak hosszabb-rövidebb életű, más helyi lapjai is a kanizsai közéletnek. Ilyen volt már 1890-ben a Nagykanizsa Vidéke, Varga Lajos ügyvéd szerkesztésében, amit a Zalá-tói való megválása után ellenlapnak hozott létre. A »zum Trutz« újság azonban 5 hónap után megszűnt. A 900-as évek elején a budapesti Független Hirlap kísérletezett egy Reggeli Lap című kanizsai melléklettel. Hosszabb életű volt (1906—1909) a Kertész József, Gábor Ernő, majd Csillag Jenő szerkesztésében megjelent Nagykanizsa napilap, ameiy 1910-ben átalakult a Budapesten nyomott, de Nagykanizsán kolportált Nagykanizsai Friss Újság kétoldalas mellékletévé, mígnem a kiadó Krausz és Farkas-nyomdával együtt megszűnt. 1913-ban indult meg dr. Hajdú Gyula ügyvéd lapvezérsége alatt a Zalai Hirlap napilap, melynek dr. Bród Tivadar, Keleti Armand és Strem (Kanizsa) István voltak a szerkesztői. A Zalai Hirlap utolsó szerkesztője dr. Hirschler Jenő voit, utolsó száma 1920 ápr. 30-án jelent meg. A napi sajtón kivül szépirodalmi és szaklapok is szép számmal indultak és multak el Nagykanizsán. Magyarország első női él cl apját, a Kandi Klári-t 1868-ban Bátorfi Lajos szerkesztette. Képes újság volt ez, félesztendeig élt. Hoffmann Mór az Ifjúság Lapjá-t szerkesztette. 1883-ban a zsidó-heccek visszhangjaként Nagykanizsán keltezve, Kaposvárott szerkesztve, Pécsett nyomtatva, Ladányi nevű szerkesztő Igazság címen antiszemita hetilapot indított. 1880—87. években a Zalai Közlöny társlapjaként, később önállóan, Bátorfi Lajos szerkesztésében jelent meg kéthetenként Boja Gergely lapjának, a Zalai Tanközlöny-nek utóda, a Zalai Tanügy. A színi évadok első színházi újságját Nagy Samu és Kálmán Pál adták ki Színház címen heti 16 oldalon. Az Országos Rabbi Egyesület havi közlönyének első számai Nagykanizsán láttak napvilágot 1908 áprilisában, dr. Neumann Ede főrabbi szerkesztésében. Az Osztrák-Magyar Kefegyári Közlöny magyar és német nyelven Löffler Ferenc, a kanizsai kefegyár — 364 —