Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa sport-története, írta dr. Mező Ferenc

tagok csak szórványosan jelentkeztek, úgy hogy két évvel későbben — 1893-ban — már a jeloszlásról akartak tárgyalni a januári közgyűlésen. Szerencsére nem jöttek össze határozatképes számban a tagok s időközben sikerült az egylet ügyeit rendbehozni és amikor 1895-ben Unger Ullmann Eleket választják meg elnöknek, új erőre kap az egylet . H* ^ Hí A kerékpáros sport aránylag későn kap polgárjogot Nagykanizsán. Amennyire az egykoriak szavaiból megállapítható, Weisz Hugó, a jótékonyságáról áldottemlékű Vidorné fia járt először nálunk kerékpáron, mégpedig a kilencvenes évek elején. Rövidesen úgy megszaporodnak a »köszörűsök«,

1) hogy 1895-ben már egyletbe is tömörülhetnek : Nagykanizsai Kerékpár Klub a neve, elnöke Vécsey polgármester, alelnöke Franz Lajos, pénztárnoka pedig Unger Ullmann Elek. A millénium évében még két egylet keletkezik : a Hungária Kerékpár Egylet (elnöke dr. Szigethy Károly) és a Millénium Kerékpár Egylet (elnöke Oblath Mór, titkára Weisz Lajos). Ez utóbbi mé

0 alakulásának évében, szeptember folyamán, nemzetközi kerékpárverseny rendezésére mer vállalkozni. A versenyen nemcsak a fővárosi, hanem még a híres gráci versenyzők is indultak, a helyi versenyzők közül Strem Ottó nyerte el a vigaszdíjat. A versenyt fényes bankett, majd a színházban díszelőadás követte. Az egyletek közül a Hungária bizonyult a legéletre val óbbnak. 1899-ben Deák Péter rendőrkapitány kerül az élére, mellette Révész Lajos'

2') végzi a titkári teendőket. Kerékpár-virágkorzót, kirándulásokat rendeznek a közeli falvakba, majáli sokra, búcsúkra gyakran hivatalosak s népszerűségükre jellemző, hogy Gelsén, a falu határában a tűzoltózenekarral várják őket.

3) Janda Károly, az egylet menetparancsnoka, Dezső Aladár, Kövesdi Kálmán és Jenő, a három Fischel-testvér (Lajos, Ernő, Arthur). Bród Tivadar a leglelkesebb tagjai az egyletnek, de a hölgyek között is egyre több híve akad e sportnak, úgy hogy egyidőben még külön női kerékpáros klubot is alakítottak, melynek dr. Engel Sándorné volt az elnöke, Rosenberg Richárdné, Kövesdi Jenöné a legszorgalmasabb tagjai.

4) % • Hí A Korcsolyázó Egylet a kilencvenes évek elején éli virágkorát. 1892-ben taglétszáma 114, tagdíjakból 502, belépődíjakból 268, ez évben rendezett fényes báljából pedig 220 forint a bevétele. Két év múlva már feloszlóban van, meri nem tud pályához jutni, végre is bérbe veszik a Bárány-vendéglő mellett elterülő 2050 négyszögölnyi területet, az elnöki széket Clement Lipóttal töltik be, társelnöknek Guttmann Vilmosnét, titkárnak pedig Plihál Viktort választják meg. Az új vezetőség csakhamar rendbehozatja a pályát, rendezi az egylet ügyeit, így fennmaradása 1) Erdélyben ma is így csúfolják a biciklistákat. 2) Révész nem volt kerékpáros. Maga mesélte nekem : »Életemben nem ültem kerékpáron, de amikor egyszer Deáknak szerenádot adtunk, én voltam a szónok s gépről kellett beszélnem. A nyelvemet nem féltettem, de a lábamat annál jobban.« 3) Ha valahová kirándultak Révész vonaton előre utazott szálláscsinálónak. O gondoskodott az ozsonnákról is. Egy ilyen alkalommal Kiskomáromban a 26 kiránduló részére 1 salátát és 100 kemény tojást rendelt ; a saláta is, de a tojás is kevésnek bizonyult. 4) Fischl Lajos és Ernő szíves közlése. — 326 —