Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa közegészségügye, írta dr. Szabó Zsigmond

Az újonnan épült és már használatban álló gazdasági épületen kívül 1928-ik évben épülni fog : 1. Szemészeti pavillon 64 ággyal. 2. A mostani fertőző osztály kellő átalakítással felvételi épület lesz. 3. Egy modern fertőzőbeteg-pavillon 30 ággyal. 4. Egy hullaház. 5. A jelenlegi kórházi főépület megnagyobbítása, új sebészeti, műtő, előkészítő megalkotása, a sebészeti osztály kibővítése, a nőgyógyászati osztály kibővítése, a régi műtőterem modern átalakítása. * * * A város belterületén, a Zrínyi Miklós-utcában közel 100 év óta egy primitív kis kórház létezik, ez a zsidó lcórház. Egy földszintes ósdi házban, 20 ágy van benne. Ezt a kis szükségkórházat a nagykanizsai zsidó hitközség tartja fenn szegénysorsú, zsidó vallású betegek részére. A várostól 3—4 kilométer távolságra esik a volt hadi kórház, amely a háború idején párját ritkította 3000 ágyával, gyönyörű műtőtermeivel, fürdőberendezéseivel, vízvezetékével, csatornázásával, elsőrendű szennyvízelvezetésével, betonos útjaival, parkírozásával, a telepre bevitt vasúti sínpár ai val, központi konyháival, a tüdőbetegek számára létesített nagyszámú nyitott és fedett fekvő csarnokaival. A hadikórház külön kis városrészt képezett és a háború tartama alatt megbecsülhetlen szolgálatot tett a katonai egészségügynek. A kórházi pavillonok legnagyobbrésze most lakóhelyül szolgál és csak egy igen kis része szolgál még »honvéd és közrendészeti kórház« név alatt 150 betegágyával. A József Főherceg Szanatórium Egyesület 1906-ban alakult meg Nagykanizsán. 1913. év óta saját házában tbc-dispensairrel is rendelkezik. Űgy a szanatóriumegyesület megalkotásában, mint a tüdőbeteggondozónak felvirágoztatásában eléviilhetlen érdemei vannak elnöknőjének, kövesdi Boér Gusztávnénak. Több mint két évtizede, hogy ez a nemeslelkű, aranyszívű nagyasszony fáradságot nem ismerve, ernyedetlen buzgalommal küzd az emberiség legsötétebb réme, a tüdő vész ellen. Nagy érdemei vannak ezen intézmény felvirágoztatásában dr. Szigethy Károlynak, a szanatórium és dispensair volt igazgató-főorvosának is. A szerény kezdetből ma már elsőrangú közegészségügyi intézmény vált, amely dr. Fodor Aladár igazgató-főorvossal élén, de különösen dr. Neumann Henrik belgyógyász-szakorvos alapos és szakszerű munkásságával, a hasonló intézmények között az elsők közé küzdötte fel magát. Az intézet ma már Röntgen-készülékkel és Quarz-lámpával, jól felszerelt laboratóriummal rendelkezik. Az Amerikai Vörös Kereszt Egyesület, az Országos Stefánia Szövetség helybeü fiókjának közreműködésével a 42-ik számú anya- és csecsemővédő intézetet létesítette Nagykanizsán. Az intézet a Király-utca 40. számú régi házban nyert elhelyezést. A fiók lelkes ügy buzgó ü. v. elnöke dr. Winkler Ernő főrabbi. Az anya- és csecsemővédő intézetet dr. N isponszky Béla főorvos mintaszerűen vezeti és egyben az ő érdeme a gyökeres átalakítás, amely a modern hygienia követelményeinek megfelelő módon 1927-ben történt. A csecsemők orvosi ellátását dr. 11 elwarth Dezső gyermekorvos végzi, de a védőnők is buzgón és dícséretreméltóan teljesítik hivatásukat. A beteg csecsemőket az intézet 1927-ben felállított tejkonyhája a gyógycélnak megfelelő tápszerekkel látja el. Az intézetet 1927-ben 3200 gyermek és 120 terhes — 319 —