Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

megnyílt a kereskedőtanoncok iskolája is. 1910-ben már 17 közismereti osztálya, 3 szakrajzi és 12 általános rajzcsoportja van az iparostanonciskolának. Az iskola 1886-tól minden évben rajz- és munkakiállítást rendez. 1906-ban a tanoncok vasárnap délutáni otthona nyílt meg az iskola kebelében, oktató, szemléltető és szórakoztató előadásokkal, közel 700 kötetes könyvtárra], vetítőgéppel. 1908-ban Poredus Antal igazgató elnökléséve] megalakult az Iparostanonciskolai Tanítók Országos Egyesületének zalamegyei fiókja Nagykanizsa székhellyel. A leányok külön iskolája a nőegyletek 1908-ban kezdődött mozgalmának eredményeképen 1913-ban nyílt meg, egy igazgatás alatt a fiúkéval. Az iskola a központi elemi iskola épületében nyert elhelyezést. A háború alatt otthontalanná válva, szép szertárai elpusztultak. 1926 őszén az ipariskolát áthelyezték önálló épületbe, a Rozgonyi-utcai iskolának a régi gimnáziumból maradt egyik épületébe. A tanulók létszáma ekkor már 800-on felül van és az osztályok száma 24. A tantestület 26 tanítóból és 4 hitoktatóból áll. Poredus igazgató 1888-ban Nagykanizsán kezdte tanítói pályafutását és 1894 óta igazgatója az ipariskolának, 23 évig jegyzője, 2 évig elnöke volt a Zalamegyei Általános Tantestületnek. Az ipariskola 77. Szent László cserkészcsapata 1923-ban alakult a Keresztény Munkásifjak Egyesületéből, Horváth József tanító vezetése alatt. A tanonc-otthont P. Lefcsik Pongrác hitoktató támasztotta fel új formában 1924-ben, amikor megalakult az Ipariskolai Vegyeskar is. Az otthonnak két fotballcsapata vesz részt a levente-bajnokságokban. A tantestület 22 tanítóból és polgári iskolai tanárból és 3 tanítónőből áll. IZR. ELEMI ISKOLA Kezdetben a zsidó hitközség gyermekeit idevetődött cseh és morva magántanítók nevelték, együtt tanulták a betűvetést a keresztény gyermekekkel a nemzeti iskolában. Dr. Horschetzky Mór orvos azonban állandóan napirenden tartotta egy hitközségi elemi iskola építését. 1832-ben, bérelt épületben, megnyílt a 3 osztályos zsidó fiú elemi iskola, 78 tanulóval. Az oktatás nyelve német volt. Az osztályok alsó és felső tagozatra (»Abtheilung«) oszlottak. 1839-ben egy előkészítő osztállyal (»Elementar Classe«) bővült az iskola. Ebben az u. n. »silabizáló osztályban« semmi egyebet nem tanítottak, csak »Buchstabieren und Lesen hebrischund deutsch«. 1843-ben megnyitották a IV. osztályt is, melynek második felében már kereskedelmi ismereteket is tanítottak.

1) A leányosztályokat 1843-ban szervezték 3 osztályban, 111 tanulóval. 1850-ben már 9 osztálya van a zsidó eleminek, összesen 404 (fiú és leány) tanulóval, akik között természetesen más vallásúak is voltak. 1856-ban Eichberg Adolf igazgató megnyitotta a két évfolyamra osztott reál-osztályt, ami már egészen kereskedelmi iskola jellegű volt, csak fiúk részére. 1899-ben 13 osztályban már 651 tanulót tanítottak. Az utolsó osztály, a VI. leányosztály 1871-ben nyílt meg. Az épület, melyben az iskola ma is elhelyezést talál, 1842-ben épült, Löw Lipót x) L. Az osztálykönyveket az iskola irattárában. — 284 —