Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

1868-ban. Banolder János veszprémi püspök, amikor a veszprémi, kaposvári, pápai, keszthelyi leányne velőintézet eket alapította, Nagykanizsa vezetőségének is hosszú levélben elküldte erre vonatkozó ajánlatát, amivel aztán rendkívüli közgyűlés foglalkozott. A püspök Nagykanizsán apáca-zárdát akart építtetni. Ecélból 20.000 forintos alapítványt tett Nagykanizsa részére, az építkezésre pedig külön adott volna 10.000 forintot, ugyanúgy a bebútorozásra 6—10.000 forintot. A várostól annyit kért csupán, hogy adjon egy telket vagy megfelelően átalakítható épületet és vállalja annak további karbantartását. A rendkívüli közgyűlés ékes szavakkal köszönte meg a főpásztor atyai jóságát, egyhangú hálálkodással el is fogadta volna a javaslatot, egyelőre azonban csak egy bizottságot küldött ki, hogy ez számítsa ki milyen terheket jelentene a városra nézve az ajánlat elfogadása. A bizottság addig számolgatott, amíg a következő év augusztusában kiderült, hogy a város nem fogadhatja el Banolder püspök ajánlatát, mert 1. »a város anyagi terheltei ésével járna«, és 2. mert »mint kétségtelenül felekezetességi nevelő intézet, a, városi közönségl rokonszenvével sem találkoznék«.

1) Pár hónappal utóbb felvetődött a négy osztályos felsőbb népiskola létesítésének terve. Ez természetesen már nem csak leányok részére és nem felekezeti alapon. Boja Gergely újonnan kinevezett tanfelügyelő szavaira a közgyűlés elhatározta, hogy leányok részére felsőbb népiskolát, fiúk részére pedig polgári iskolát létesít. A jelenvolt Gnttmann S. H. azonnal 2000 frt adományt ajánlott fel az új iskola céljaira. Államsegélyt azonban nem kapott Nagykanizsa.'

2') Az akkor különvált Kiskanizsa sem akart felsőbb leányiskolára áldozni. Végül is 1872 októberében az állam megadta a szükséges tanerők fizetését államsegélyképen, úgy hogy a Csengery-u. 915. sz. a. bérelt helyiségekben ebben a hónapban megnyílt Teesz János igazgató vezetésével a polgári fiú, iskola, 6 tanárral.

3) A város mindjárt 40.000 frt kamatmentes kölcsönt kért a kultuszminisztériumtól megfelelő iskolaépület emelésére, ezt azonban nem kapta meg.

4) 1873-ban már a III. osztály is megnyílt. Ugyanebben az évben a város Banolder püspökhöz fordult, hogy nem lehetne-e korábbi ajánlatát újra napirendre venni. A püspök azonban ekkor már nem is válaszolt a kanizsaiak kérésére.

5) 1875 ben megnyílt az V. polgári fiúosztály. Közben állami líceumért, női kereskedelmiért, felsőbb leánynevelő intézetért,

6) !) 1868. 135. és 1869. 58. v. kgy. jkv. 2) 1869. 102., 1870. ápr. 2. (19.), 1871. jan. 26. (15. és 23.) v. kgy. jkvek. 3) 1872. 16. és 49. v. jkvek. 4) 1872. 70. v. jkv. 5) 1874. 57. tanácsi jkv. 6) 1874. 413. tanácsi és jun. kgy. (23.) jkv. — 280 — A polgári iskolák tanári kara