Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

tanárát, iBója, Gergelyt, aki megalakította a 15 tagú iskolaszéket Babochay György elnökletével

1) és összeíratta a tanköteleseket, kiknek 2/

3 része nem járt iskolába. Az 1870-ben létesült Zalamegyei Altalános Tanító Egylet könyvtárát a gimnáziumban helyezte el, ahol még egy-két ottfelejtett elemi osztály tantermei is voltak. Hajgató Sándor kiskanizsai tanító megalakította a Kiskanizsai Olvasókört.'

2') Az 1872/73. tanévben már 20 tanító és 10 tanítónő működik a kanizsai elemi iskolákban, melyekre a város évi 17.613, az állam 8000 forintot költ, összköltségvetésük pedig 43.389 frt.

3) Az államsegélyt utóbb 4000 frt-ra szállították le. Elemibe járt ekkor 923 r. kath., 730 izr., 24 ev., 3 gör. kel., polgáriba 59, gimnáziumba 281, ismétlő-iskolába 116 tanuló, összesen 2136 tanuló A) Az elemiben német nyelvet is tanítottak, csak 1891/92-ben szüntették meg azt minden engedély nélkül a kiskanizsai tanítók és utánuk lassanként a többiek is. 1873-ban házat vett a város iskolájának a Teleky-utcában.

5) 1877-ben az Eötvös-téri ménlovas istállót alakították át iskolává és 1882-ben megépítették a kiskanizsai Rácz-utcai iskolát. (120—150 gyermek egy osztályban nem volt ritka, de a rekordot a kiskanizsai iskola vitte, melynek I. leány-osztályában 1874-ben 210 beírt tanuló volt). A 80-as években sajtója is volt a tanügynek Nagykanizsán, a Bátorfi Lajos szerkesztésében megjelent Zalai Tanügy. A Zalamegyei Általános Tantestületnek megalakulásától 6 évig Hajgató Sándor, 1879-ig Schmidt Károly, majd Szalay Sándor voltak az elnökei. Az Arany János-utcai és a Teleky-utcai iskolák építését 1885-ben kezdte meg Sallér Lajos építőmester. 1894/95-ben már 31 osztályt tanított 19 tanító, 13 tanítónő és 4 hitoktató. Volt a központi, az Arany János-utcai, a Teleky-utcai és az Eötvös-téri, valamint a két kiskanizsai iskola. Az elemisták száma 2047 volt. A központi iskolák épületét 19.000 frt költséggel 1897-ben építették át a mai formájára, ugyanekkor bővítették a Hunyadi-utcai és az egyik kiskanizsai iskolát. 1900 január 1-től az elemi iskolákat átvette az állam, a város 18.000 frt évi hozzájárulása mellett. Az elemi iskolák három igazgatóság alatt 3 körzetre oszlottak. 1908-ban a város 18.000 korona államsegélyt kapott a Rozgonyi-utcai iskola megépítéséhez és a kiskanizsai templomtéri iskolához. Az első iskolai kézimunkakiállítást 1132 !) 1869. 44., 79. v. jkvek. 2) 1871. 2. képvt., 332. közösügyi és 343. tanácsi jkvek. 3) A tanév számadása (V. levéltár). 4) 1873. évi tanácsi jelentés. 5) 1873. 11. v. jkv. Rozgonyi-utcai iskola — 270 — A II. körzeti iskola tantestülete