Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - a) a kath. egyház története, írta Barbarits Lajos

A NAGYKANIZSAI EGYHÁZAK TÖRTÉNETE j sem nevelheti jobban az embert istenfélelemre, vallásosságra, mint a megpróbáltatások. Aki végiglapozta Nagykanizsa történetének eddigi fejezeteit, azokban kevés öröm mellett sok gyötörtetést, sok hányattatást talált. Amikor pedig ez a város fordítani akart a sorsán, mindig olyan erőfeszítéseibe került, hogy csak az isteni Gondviselésbe vetett hit archimedesi pontján tudta megvetni a lábát sorsának fenyegető örvényeiben. Kevés városnak kellett annyira az erős hit vértezete, mint éppen Nagykanizsának. Igen sokszor volt egyetlen fegyvere és igen sokszor vigasztalása. A megpróbáltatásokkal tele mult a város lakosságának lelki szükségleteit már a legrégebbi időkben, nagyra fejlesztette és élénk hitéletnek vetette meg alapjait. A KATHOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG Nagykanizsa katholikus hitéletének története a szentferencrend megtelepülésével kezdődik s azzal évszázadokon át teljesen összeforrott. Az egyházközséget Kanizsay János esztergomi érsek alapította, aki egyben Zala vármegye főispánja is volt. Halis István

1) 1415-re, egy rendi feljegyzés 1418-ra

2) teszi az alapítás és a szentferencrend letelepítésének esztendejét,míg a Canonica Visitatio-k ezt a dátumot 1410-ben állapítják meg. (»Ecclesiam cum conventu jundatam Anno 1410. per célsissimum Principem Dom. Joanntm Kanisay Archi Eppum Strigoniensem, in Fortalitio habuimus,«)

3) Ettől kezdve a franciskánusok voltak az egyházközség lelki gondozói egészen addig, amíg 1690-ben a törökök Nagykanizsa várát elfoglalták. A templom a várban volt (nn Fortalitioa), annak ó-város nevű részében. Ugyanott volt a barátok hajléka is. A díszes, nagy templom, melynek Szent Péter volt a védőszentje, a csillagos ötszög alakú várnak körülbelül a közepén állott, kapuja rányílott az ó- és új-várost összekötő hídra. 1) Halis : A Forencrend kanizsai zárdája. (Nagykanizsa, 1899.) 2) P. Steph. Col. Szabó 1898. évi, a zárdában bekeretezve őrzött feljegyzése. 3) Canonica Visitatio 1824. — 233 —