Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

döntött. A várakozásában csalódott Nagykanizsa így is a legfontosabb posta- és távirda-gócpontja maradt a Dunántúlnak. 1875-ben életbelépett a nagykanizsai vasúti állomáson a mozgóposta-főnökség. Ennek utazó közegei közvetítették a postát Bécstől Bródig, Sopron, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék, egész Horvátország, Szlavónia, Bosznia és Hercegovina részére. 1877-ben a postahivalalt a régi postaházból áthelyezték a Takarékpénztárutcába, a Nagykanizsai Takarékpénztár házának földszintjére. 1882-ben elkészült a vasúti állomás mellett a mozgóposta-hivatalt befogadó épület is. 1892-ben megkezdődtek a tárgyalások a nagykanizsai telefon bevezetése ügyében. Húsz előfizető jelentkezése volt a feltétele annak, hogy a várost bekapcsolják a telefonforgalomba. 70 forint volt egy állomás előfizetési díja. 1892 augusztus végére készen állott a nagykanizsai telefonrendszer, aminek 1896ban 55 előfizetője volt. A nagykanizsai volt ekkor még Zalamegyóben az egyetlen közhasználati távbeszélő hálózat, amelyet 1901-bet; 92 előfizetővel bekapcsoltak az interurbán forgalomba is. A telefonbeszélgetések száma évi 30.000 körül mozgott. Az öt zalai postahivatal forgalmában hasonlíthatatlanul legnagyobb számadatokat mutat fel Nagykanizsa statisztikája. Az 1895. évi kimutatás szerint : Készpénz-forgalom Nyers jövedék Csáktornya 1,689.485 frt 19.316 frt Zalaegerszeg 1,701.077 » 25.495 » Keszthely 140.518 ;> 23.227 » Nagykanizsa 5,193.028 » 74.890 » Nagykanizsa pályaudvar 2,191.784 » 1.940 » Az egész vármegyében 5 kincstári és 123 nem kincstári postahivatal működött, melyeknek összes nyers jövedéke 266.174 forint, készpénzforgalma pedig 19,000.000 forint volt. Nagykanizsa maga az egész Zalamegye postai pénzforgalmának 40%-át bonyolította le és 30%-kal járult hozzá a zalai postából eredő kincstári bevételekhez. Emellett a kiskanizsai postamesterség is forgalmazott évi 16.381 forintot, aminek 299 forint volt a nyers hozama. A milléniumot közrefogó évtizedekben Szommer Ignác volt a nagykanizsai városi postahivatal főnöke. Vasakaratú, a kötelességben is elölj ár ó ember volt, aki élénk részt vett a város társadalmi életében és később, már nyugalomban, a világháború menekültjeinek ellátása körül fejtett ki értékes munkásságot. 1905-től fogva a város mindegyre igyekezett postahivatala részére megfelelő épületet biztosítani. A tervek el is készültek, de a postavezérigazgatóság 1912-ben közölte a kanizsai GyOSz-szal, amely az — 205 — Postapalota