Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos
közben, pilóta nélkül elszabadult a gépe, lezuhant és darabokra törött. Utána 1913-ban Dobos István fiatal repülőnek sikerült végre, hogy komoly repülést mutasson be a kanizsaiaknak. A világháború kitörését megelőző tavaszon a Magyar Aero Club felszólította Nagykanizsa város vezetőségét, hogy hazafias cselekedetet végezne, ha Nagykanizsán katonai repülőteret létesítene. A város fel is ajánlotta erre a célra a Prátert, de jött a háború és a tárgyalások abbamaradtak. A világháború alatt fellendült repülő-technika új lehetőségei adták meg az impulzust arra, hogy a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság 1916 júliusában beadvánnyal forduljon a városi tanácshoz egy repülőtér érdekében. A magyar és osztrák tőkéből alakult Aero Lloyd ugyanis a nagyobb városok között személy- és postarepülőjáratokat akart létesíteni. Az egyik főútvonal Budapest— Nagykanizsa—Zágráb—Fiume lett volna. Nagykanizsa város a Katona-rétet ajánlotta fel repülőtérnek. 1922 nyarán megalakult dr. Sabján Gyula polgáimester mint elnök és Waligurszky Bela mérnök mint titkár vezetésével a Magyar Aero Szövetség nagykanizsai fiókja. A Trieszt felé irányuló légiforgalom egyik állomásának Nagykanizsán való felállítása forgott ekkor nagyon komoly formában szőnyegen. A tervek azonban, ahogyan jöttek, el is multak éo Nagykanizsa azóta is csak egy-két eltévedt jugoszláv repülőgépet, meg néhány fővárosi vállalat reklám-gépét láthatta keringeni utcái felett bár repülőtérnek kiválóan alkalmas práteri rétéit az Isten is repülőállomásnak teremtette. c) Autóbusz-forgalom A repülőforgalomról álmodozó Nagykanizsa az utolsó két esztendőben engedett igényeiből és igyekezett kihasználni minden alkalmat, hogy autó buszforgalommal kapcsolja be a város gazdasági forgalmába a vasúttalan környező vidéket. Első ilynemű vállalkozás volt az Unger Ullmann Elek ny. százados, vaskereskedő és Piniér Nándor ny. postafőtiszt vezetése alatt működő betéti társaság Nagykanizsa Vidéki Autóbusz Vállalata, amely kezdetben csak Nagykanizsa—Letenve viszonylatban járt egy 22 személyes kocsival. 1927-ben, Gyömörey István országgyűlési képviselő indítványára, a város tárgyalásokba bocsátkozott a MA VART budapesti vállalattal, amely öt vonalra kapott engedélyt Nagykanizsa központtal. Az öt vonal közül azonban a legfontosabbat, a Nagykanizsa—Letenye—Lenti i jaratot, a rossz megy i utak miatt, nem tudt'i és máig sem tudja megindítani, így cspk Letenyéig van autóbuszközlekedés, a korábban is meg volt keretek között. 1928 tavaszán a MA VART megindította a Nagykanizsa—kaposvári járatot, két hut-.lmas, 28 személyes kocsival és ugyanekkor a Nagykanizsa—hahóti (eredetileg Zalaapátiig tervezett) járat is megnyílt, amit a Nagykanizsa Vidéki Autóbusz Vállalatnak aaták át, egv 20 személyes kocsival. Legutóbb pedig megindult a Nagykanizsa—zalaszabari járat is egy 25 személyes autóbusszal, ugyancsak a Nagykanizsa Vidéki Autóbusz Vá :lalat kezelésében. A letenvei autóbusz egy esztendei forgalmában — 203 — Ungev Ullmann Elek
