Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

gócpontjai. Különösen a barcsi vonal terelte ide Horvátország forgalmát. A régi nagykanizsai házak udvarain épült hatalmas raktárak hovatovább nem voltak elegendők az átmenő árúforgalom lebonyolítására. Uj üzletág fejlődött ki, a vasúti fuvarozás. Tripammer Károly és Stánitz Róbert nagyvállalkozók fuvarozták vasútról be, vasútra ki a kereskedők vagontételekben érkező árúit, míg a Délivasúttal óvadékos szerződésben álló Ofenbeck Mihály a gvorsárú-fuvarozás privilégiumát élvezte hosszú évtizedeken keresztül. A vasúthozta fellendülés hat irányból futó gazdasági vérkeringés közepévé tette Nagykanizsát. A helyi kereskedelem hitelszükséglete bankok alapítását váltotta ki. Lokális jelentőségén kívül országos fontosságú is volt a nagykanizsai forgalmi góc kiépülése. A világkereskedelembe való bekapcsolódáshoz nyíltak meg a magyar közgazdasági élet útjai Nagykanizsán keresztül Trieszt felé.

1) Az osztrák köziekedé i politika, amely a Déli Vaspálya Társaságot is létrehozta, igyekezett is Ausztria javára kamatoztatni a forgalomba bekapcsolt magyar vidékek gazdasági értékeit. A Délivasút magyar vonalai tulaj donképen mind úgy épültek, hog}

7 az osztrák vonalakat és Ausztria kikötőjét, Triesztet lássák el forgalommal. Csak amikor a magyar alkotmányos éra újraéledt, akkor létesített a Déiivasút magyar igazgatóságot Budapesten, magyar személyzettel látta el a magyar vonalakat és politikájában is a magyar közgazdasági érdekeket tartotta szem előtt. Sajnos, azonban mindebből Nagykanizsának már nem sok haszna volt, mert újabb vonalakat nem sikerült kapnia, a MÁV pedig vonalhálózatának kiépítésével új gócpontokat teremtett Nagykanizsa körül, melyek a város régi forgalmának igen jelentékeny részét Szombathely, Csáktornya, Barcs felé terelték. Amíg tehát Nagykanizsa egyik felől a Délivasútnak köszönheti fényes kereskedelmi múltjának hatalmas fellendülését, addig a helyiérdekű vonalak és a MÁV vonalainak kiépülésével fejlődésében lassúdás állott be, sőt később teljesen meg is akadt. 1870-ben a város a vasút kezelésébe adta kövezetvámszedési jogát, aminek ellenében hozzájárult, hogy a vasút megépítse a Kazinczy-utcából a Csengery-útra vezető aluljárót, a Hunele,-t. 1890-ben naponta 30 személy- és 4 gycwsvonat forgalmát bonyolította le a nagykanizsai állomás, amelyet 1901-beri bővítettek ki a fűtőházzal, 1908-ban pedig a kicsiny állomásépület helyébe épült hatalmas indóházat adták át a forgalomnak. A nagykanizsai állomásfőnöki tisztséget 26 esztendőn keresztül viselte Markó Antal, akinek 1899-ben történt nyugdíjaztatása után, 1908 októberéig Pitlitz Gyula lett az utóda. Az alfőnök, Jakoby Fülöp a városi képviselőtestületnek is tagja volt, akit 1897-ben helyeztek el Zágrábba. A nagykanizsai állomás-személyzet köréből került ki a vasúti technika egy 1 ) A Nagykanizsai Bank egyesület alapításában a Triester Bank Verein és több trieszti cég is résztvett. Állomásépület bejárata — 198 —