Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos
A mentőosztály négy főből, egy parancsnokból és egy orvosból áll. Parancsnoka, Fischer János banktisztviselő 1928-ban, 6 esztendei érdemes és odaadó szolgálat után, lemondott s most a mentőosztálynak nincs is külön parancsnoka. A mentőorvos súlyos tisztségét dr. Szabó István kiskanizsiai városi tisztiorvos látja el. A tűzoltóság meteorológiai megfigyelő szolgálatot is végez. A meteorológiai állomást 1908 júniusában létesítették Nagykanizsán. Sokáig ihászi Horváth István, a szenvedélyes feltaláló és spiritiszta hirében állott anyakönyvvezető vezette. Nagykanizsa tűzoltóságának létszáma, elhelyezése és felszereltsége még távolról sem hiánytalan. A tüzoltófelszerelés: egy 22 lóerős motorfecskendő, egy kocsifecskendő, 2 mozdony fecskendő, egy forgatható tolólétra, egy Magirus-tolólétra, egy támrudas létra, egy szerkocsi, 4 lajt, stb. A mentőfelszerelés : egy mentőautó, egy nehéz és egy könnyű sebesültszállító kocsi, egy ragályosbetegszállító kocsi. A mentőosztály orvosi felszerelése hiánytalan. A rendelkezésre álló fogatos erő a város tulajdonát képező 10 pár ló, ezek közül 4 pár a tűzoltólaktanyával kapcsolatos istállóban nyert elhelyezést. Kiskanizsán külön tűzoltóőrszobán 8 önkéntes tűzoltó őrködik a tűzbiztonság felett. Ezek felváltva tartanak esténként 8 órától éjfélig figyelő-szolgálatot. Egy mozdonyfecskendőjük, egy szerkocsijuk és egy lajtjuk van kisebb tüzek önálló leküzdésére. M. KIR. FOLYAMMÉRNÖKSÉG Amikor a kormány 1909-ben szaporítani készült a kultúrmérnöki hivatalok számát, Nagykanizsa feliratban kérte a Zala-, Somogymegyékből tervezett külön kerület székhelyét, azonban sikertelenül, mert a székhely továbbra is Szombathelyen maradt. 1911-ben a Murára és mellékvizeire való tekintettel az eszéki folyam mérnökség egy részének Nagykanizsára helyezéséről folytak tárgyalások. A folyammérnökséget Nagykanizsa meg is kapta s az 1912 május 1-én, Fitz Gyula osztályig tanácsos vezetésével, 4 mérnökkel (közülük már csak Bloch László műszaki tanácsos működik a kanizsai folyammérnökségen) megkezdte működését. A hivatal működési területe kiterjedt a Mura mindkét partjára az országhatártól a torkolatig és a Dráva partjaira az országhatártól a Somogy-Baranva határig, tehát Zala, Vas, Somogy, Varasd. Belovár-Körös és Verőce vármegyékre. A világháború után a trianoni diktátum ezt a területet is alaposan megszabdalta s vele a hivatal létszáma is megcsappant. A hivatal vezetője Scodnik Rezső miniszteri osztálytanácsos. ERDÖHIVATAL Zala vármegye területén az 1878. évi erdőtörvény életbelépte óta 6 állami erdőhivatal működik. A nagykanizsai m. kir. erdőhivatal kerületébe tartozik az egész nagykanizsai járás, pacsai, letenyei, keszthelyi járások egy része és Somogy vármegye területéből Belezna község erdeje. A járási erdőgondnokság székhelye — 195 — 13»
