Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

engedték, lassan bővült a tűzoltószertár. Fecskendőket szereztek be és ellátták a működő tagokat egyéni felszereléssel. A kiképzés, gyakorlatozás, szigorú szolgálati szabályzat alapján történt. Minden este 9 órától hajnali 4 óráig őrséget tartottak. Ha szeles, viharos idő volt, akkor még egy külön tűzoltójárőr cirkálta körül a várost. Ezzel pótolták a tűzjelző berendezések teljes hiányát. Segély pénztáruk is volt a tűzoltóknak, heti befizetéses alapon, adományokkal is támogatva, amiből a hivatásuk közben megsérült tűzoltók, munkaképtelenségük idejére segélyt kaptak. Amikor az országos segélypénztárat megszervezték, ezt a tűzoltósegélyalapot leszállították 3000 koronára, a többit pedig a felszerelési alaphoz csatolták.

1) 1877-ben már csak 65 működő tagja van a Tűzoltó Egyletnek, ele sohasem telt bele több 10—15 percnél : 40—50 közülük mindig ott volt, akárhol szállt le gyakori látogatásai során a vöröskakas. Lelkes, bátor, önzetlen emberek voltak ezek, kiknek nagyon sokat köszönhettek ezeknek az időknek az emberei. Ezért szavazta meg 1878-ban a képviselőtestület, hogy a tűzoltók gyermekei az iskolákban tandíjat nem fizetnek. Az egyletnek 6500 forint értékű felszerelése volt és évi 1600—1800 forintos költségvetése. 1878-ban Walbach Mór lemondott az Önkéntes Tűzoltó Testület elnökségéről. Vele együtt léptek ki a testület legszámottevőbb tagjai, úgy hogy az egész nagykanizsai intézményt a teljes feloszlás veszedelme fenyegette. Oroszvár y Gyula, fiatal ügyvéd állott az utolsó pillanatban a testület élére s így sikerült azt Hencz Antal főparancsnokkal együtt újra működésbe állítani. Egyenetlenség a tisztikarban, fegyelmetlenség a működő tagok között, minden évben visszatérő elnökválság bonyodalmai jellemezték ezeket az esztendőket. A helyzeten Oroszvárv sem tudott segíteni, úgy hogy már lemondani készült, amikor 1879-ben az évi közgyűlésen Knortzer György, fiatal takarékpénztári tisztviselőt a testület titkárává és segédtisztjévé választotta. Ezzel a választással új éra kezdődött a nagykanizsai tűzoltóság életében. Eddig, titkár hiányában, az elnök intézte — ha éppen volt reá ideje — az írásbeli teendőket. Knortzer Györgynek titkári minőségében első dolga volt egy iroda berendezése és az irattár rendbehozatala. Mint segédtiszt pedig, benyúlt a csapat dolgaiba is és Hencz Antal fő- és Sallér Lajos alparancsnok (mindkettő építőmester) segítségével a nagykanizsai tűzoltóéletet újra nekilendítette. Még tűzoltózenekar szervezésére is jutott az agilitásból és Nagykanizsa város társadalmának az ecélra indított gyűjtésben megnyilvánult áldozatkészségéből. A zenekar karmestere Knobloch Frigyes volt, egészen 1903-ban bekövetkezett haláláig, amikor l) Az ÖTT jubileumi jelentése 1921. — 191 — Tűzoltótestület