Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

mintájára megszervezett es. kir. pénzügyőrség vette át az adóhivatalok mellett az »adórendőrig szolgálatot. A magyar pénzügyek legfelsőbb fóruma a bécsi pénzügyminisztérium volt, amely 1850 szeptember 18-iki rendeletével Budán országos pénzügyigazgatóságot és 18 járási pénzügyigazgatóságot állított fel. A budai országod pénzügyigazgatóságot rövidesen 5 fiókra osztották fel és a kerületi pénzügyigazgatóságok számát 2l-re emelték fel. Ekkor létesítették a Zala és Somogy vármegyékre kiterjedő nagykanizsai pénzügyigazgatóságot és bevonult a városba a cs. kir. pénzügyőrség, élén egy osztályparancsnokkal. A kanizsai pénzügyőri osztályparancsnokság vezetője lovag Ostermann József. majd Kritsch József biztos volt. Az alkotmány helyreállítása után törvényesítették az abszolutizmus idejéből maradt fogyasztási adó és állami monopólium rendszabályokat és a cs. kir. pénzügyőrségeket m. kir. pénzügyőrséggé szervezték át. Nagykanizsán továbbra is biztosi kerület, fontos jövedéki gócpont maradt. Alárendelt pénzügyőri szakaszai voltak : a nagykanizsai, csáktornyai, letenyei és a stridói szakasz. A 90-es években az új gazdasági vérkeringés nyomán felszaporodott vállalatok és az új törvények által megszaporodott munkakör új biztosi kerületek felállítását tették szükségessé. A-nagykanizsai biztosi kerület két szakasszal (a kanizsaival és letenyeivel) működött tovább, majd 1923-ban a nagykanizsai szakaszt is kettéosztották : nagykanizsai városi és a 49 községet magábanfoglaló nagykanizsai vidéki szakaszokra. 1921-ben Pacsán is pénzügyőri szakaszt állítottak fel, melynek területét a nagykanizsiai vidéki, zalaegerszegi és keszthelyi szakaszok területéből szakították ki és a nagykanizsai biztosi kerület alá rendelték. 1923 május 1-ével a nagykanizsai biztosi kerületet is kettéosztották : a nagykanizsai városi kerületre, amelybe a kanizsai városi és a pacsai szakaszok tartoznak (utóbbi 30 községgel) és a nagykanizsavidéki kerületre, melynek hatásköre alá tartoznak a kanizsai vidéki szakasz 39 és a letenyei szakasz 46 községgel. 1887-tŐl kezdve a következők álltak a nagykanizsai biztosi kerület élén : 1887— 1893-igPerháts Kálmán biztos, 1893—1895-ig Bahunek Géza biztos, 1895—1911-ig Bagári Zsigmond főbiztos, 1911—1913-ig Knaute Lajos főbiztos, 1913—1917-ig Mádai Lázár főbiztos, 1917—1922-ig Lábay József főbiztos, 1922—1923-ig Kozák Géza biztos, 1923—1925-ig Lábay József felügyelő, 1925—1928-ig Kozák Géza főbiztos. 1928 júliusában Dömötör Mihály biztos vette át a nagykanizsai biztosi kerületet. A nagykanizsavidéki biztosi kerületet 1927 szeptemberig Mihályka Mihály főbiztos, azóta Erdélyi József vezeti. CSENDŐRSÉG A szabadságharc leveretése után Bach Sándor belügyminiszter katonai keretek közé szervezte a közbiztonsági szolgálatot és megteremtette a csendőrséget. A »ös. kir. Bendőrség városunk kebelében is életben léptetett« 1851 november 1-én, amikor egy főhadnagyból, egy őrmesterből és hat csendőrlegényből álló örs bevonult Nagykanizsára. Miután a vármegye nem volt hajlandó elhelyezni a Bach-huszárokat, a város volt kénytelen számukra fedélről gondoskodni, az egyik városi tulaj— 186 —