Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csertán Sándor

csertán sándor. — 1848—49-BEN ZALA VÁRMEGYE KORMÁNYBIZTOSA. — E könyvben a zalai szabadságharczi események elbeszélése során találkoztunk az ö nevével. Horváth Vilmos zalai kormánybiztos lemondása után Csány László parancsolta rá Csertán Sándorra a zalai kormánybiztosság elfogadását. A kormánybiztosság 1848—49-ben nagyon fontos, de fölötte kényes feladat is volt. Vagyonával, fejével játszott az, aki vállalta, mert háborús világban kétfelöl akasztanak. Csertán Sándor is megszenvedett érte keményen. Nekünk azonban nem elég Csertán Sándorról annyit tudnunk csak, hogy miként viselkedett kormánybiztossága idején, ismernünk kell öt egészen, például mutatva fel öt a hazafiság követésében. Mert, t. olvasó, könnyű az a szájhazafiaskodás ! Hanem mikor a nemzeti küzdelmet fegyveresen kell folytatni s vagyont, vért, életet áldozatul hozni : a veszedelem idején tűnik ki, hogy kicsoda is az igaz, az önzetlen hazafi, a becsületes magyar. Aki belemegy a tűzbe és nem fél senkitől, még az Istentöl sem. Aki elhagyja hitvesét, gyerekeit, otthagyja vagyonát, oda teszi azokat a haza oltárára mind, mind : feleségét, gyerekeit, vagyonát és a saját életét a tetejébe. Bizony-bizony előbbre volnánk a szabadságban is, a függetlenségben is már, ha a veszedelemben, nem a — kenyér elvesztésére gondolnánk. ímhol, itt van Csertán Sándor példája, önzetlen hazafisága. De hát olyan volt ö is, a milyen az apja : Cseitán Károly, a hazafiúi jellem, Zalának egykor több éven át főbirája. De ez meg megint olyan volt, mint a szabadságért rajongó, nagyhírű alispánja: Spissics János, az egyik magyar jakobinus, aki odavitte Zalavármegyét, hogy a nagy Napoleon által szo-