Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
Szeptemberi napok
ft Erre Teleky a csapataival Nagykanizsáig vonult vissza oly gyorsan, — hogy az ellenség ellen menő székesfehérvári nemzetőröknek már szeptember 11-én délelőtt eléjük jöttek s azokat is visszafordították. Sőt Teleky megkérte a bánt, adjon időt rá és engedelmet, hogy a magyar csapatokat semleges helyre vihesse. A bán erre vérszemet kapott, s most már megparancsolta Telekynek, hogy csapatait Alsóhahóton, Nován. Lendván és Muraszombaton át Stájerországba vigye. 1) Teleky kész is volt a parancs teljesitesére, de megakadályozták ebben Csány kormány biztos s a tisztikar legnagyobb része. Közben az a hir terjedt el a táborban, hogy a miniszteriuni lelépett s kikiáltatott a köztársaság; hogy Pesten anarchia uralkodik s a jobb érzelműek menekülnek a fővárosból. Eleget mondta Csány, hogy mindez hazugság, hogy ez is czélzatos koholmánya a kamarillának. De Telekyre csak az a hatása volt Csány beszédének, hogy a magyar csapatokat nem vitte ki az országból, sem Jellasichéval nem egyesült, hanem seregét Keszthelyig visszavonta. Erre Nagykanizsát rémület szállta meg. Csomagoltak, h lir- ez olkodtak, elásták az arany- és ezüstnemüeket, az asszonyokat, lányokat, gyermekeket vitték a szőllőhegybe : Cserfőre és Förhénczre : mások pedig a szomszéd falvakba menekültek. 2) Az bizonyos, hogy Jellasich seregének egy része Muraközben Lendva felé vonult, s amerre mentek, mindenfelé proclama.tiókat osztogattak a nép közt: hogy Jcllasichnak nincs szándéka a népet megsérteni, hanem csak a királyi jogok viszszaállitása kényszerité öt e lépésre ; hogy a horvátok hűek a magyarokhoz : sőt azzal is ámitá őket, hogy a károkat és költségeket megfizetteti a magyarokkal. „De a jószellemű muraközi nép Jellasich satyr-uramnak köpeny alá rejtett kecskelábait látta, és rendithetlen a magyarok iránti hűségben." 3) A megye várnagyát — Kovács Vendelt - küldé ki ezen vidékre tudomást szerezni, s a várnagy értesitéséből azt is megtudjuk, hogy amit Jellasich kiáltványában nagy szájjal hirdetett, az egytől-egyig hazugság; meghazudtolja amaz istentelenség, melyet serege több helyen elkövetett, nevezetesen : a nőket megfertőztették; a marhákat, sertéseket, baromfiakat elrabolták: Gelicli munkája, T. 178 - 9. 1, 2) Zalai Közlöny, 1894. év f., Oser József közleménye. iNemz. Pol. Hirl. 1848. szept. egyik száma.
