Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
1848. márczius 15-től julius végéig
4'2 * „Országos hadi nemzetőr a nevem, Ezt a nevet becsülettel viselem ; Fizetésem nyolcz karaj ezár ezüst pénz, Uri mód megél abbul egy közvitéz." (Lásd a Toldalékban !) Mindezek daczára a tapolczai járás még mindig vonakodott — ng3 r látszik szervezkedni s kiállani ; Csány személyesen lévén julius 19-én Tapolczán. ott Vargha Lajos főbírónak majdnem a kétségbeesés hangján irja: „Barátságosan de egyszersmind hivatalosan felhívom önt a haza szent nevében, és szoros kötelességül teszem, hogy minél előbb szervezzék örseregeiket a már gyakorlottabb seregükből és hozzánk csatlakozzanak, kik Jelasich ellen a tábort képezzük; minden hazafinak kötelessége e szent ügyben vérit, vagyonát áldozni, de főleg kötelességünk ez nekünk Zalamegye lakosainak, kiknek már keblükben dulong a vad ellenség. Nádor őfensége, a jeles, a derék főherczeg vezetője táborunknak, ő karolta fel a vihartul zaklatott haza kormányát ; nem lehet nyomorultabb, ezudarabb lény annál, ki a nag}^ férfiúnak seregéhez csatlakozni vonakodik, ha a csatlakozásra felszólittatik. — Azonban mindnyájan nem jöhetve ki a megye határaiból, a nagy néptömegnek a népfölkelést kell alakítani; tehát aki felszólittatik és nem jő, azt érje, éri is a haza átka; aki ielszóiittatik arra, hogy a népfölkelést elösegélje és nem teszi, az nem érdemli, hogy a magyar haza végvonaglásai köst is fiai sorába fölvegye. - Isten önnel, Isten mindnyájunkkal, mielőbb küldjék seregüket és csatolják a fehérvári táborhoz." Közben Csány László az itt-ott állomásozó nemzetőr- ket meg-megtekintette. így julius 15-én d. u. 5 órakor Ottinger Ferencz vezérôrnag} Tgyal — a Kanizsa körül összpontosított, haderő parancsnokával lepte meg Csány or-z. biztos a Felsöszemenyén állomásozó zalalövöi^járásbeli nemzetőrök első századát, midőn az aligvári parlagon gyakorlatozott. Csány buzdító beszédet tartott nekik, lelkükre kötvén hazafias kötelességük teljesítését. 1) Ugyancsak meg-megnézte a nemzetőröket Gáspárics Márk. a „tüzes barát" is, a tábori pap, hogy nekik misét szolgáltasson. E. Dervarics Kálmán az „Alsólendvai Híradó" 1890. évi 11-ik számában leirt egy ilj^en misét. „A vörcsöki tábori mise" Alsólendvai Híradó. lS'tO., 00. sz.
