Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csány László

csány lászló. — ÉLETE, LEVELEI ÉS KIÁLTVÁNYAI. — Mielőtt Csány László életleirásába kapnék, jónak látom, hogy bevezetésül néhány szót ejtsek a Csány-nemzetségről is. A Csány-család a Hahold-Buzád nemzetségből származott. „A Búzád nemzetsége — Kézay szerint — Mesn-böl veszi eredetét, a wartburgi kerületből való nemesek." „Hadolt vitéz pedig — a bécsi krónika szerint — Szent István alatt telepedett meg Magyarországon." Egyik Hahold keresztes katona lévén, III. István magyar király alatt (1167 — 1173) főhadvezér volt; ez megvette Lendvát és Nempthit. E Hahóidtól pedig származott Búzád bán ; ennek egyik fia volt Chák, a másik Arnold. Zalai főispán is volt mindkettő. A Csány-nemzetséget ez a Chák (Csákfi) alapitotta, aki is 1234-ben zalai és nyitrai főispán volt ; 1259-ben V. István ifjabb magyar király pohárnok-mestere, 1260-ban tárnok-mester, 1267 —69-ben pedig bán volt. Chák fia lett Búzád mester, vérrokon a Hahold-Bánffyakkal. Ez a Búzád 1289-ben él, a zalamegyei Rajkót ez évben ünnepélyesen magáénak vallotta. 1475-ben Mátyás király Budán kelt uj adománylevélben megerősitette csáni Csány Balázsnak fiát: Jánost, és ennek fiait: Miklóst és Balázst, — és Csány Mártont (Benedek fiát, az I. Balázs unokáját) a zalamegyei Csán, Bölcsfölde puszta, Lak máskép Szentegyháza (most Yindornyalak), Szőllős puszta és Kistilaj helység birtokában, valamint több somogyi és vasmegyei birtokaikra uj adománylevelet szereznek Mátyás királytól. Csány Balázs unokája: ifjabb Csány II. Balázs 1505-ben a rákosi hires országgyűlésen Zalavármegye követe volt, amely gyűlésen Verbőczy István amaz emlékezetes beszédet tartotta