Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
A 47-ik önk. honv.-zászlóalj tört.
247' egy régibb eredetű dallamra a negyvenhetik zászlóalj honvédéi szerezték. Sárközi zenekara még a fegyverletétel után is együtt maradt : a besoroztatás elöl menekülve, fényes eredménynyel utazta be Nyugat-Európa nagyobb városait. Kiváló népszerűségükre vall, hogy még a hatvanas években is láttam Páris eg}ák előkelő kirakatában a Sárközi zenekarának honvédegyenruhás képcsoport ozatát. Mocsonoki tánezvigalmainkon nem egy bájos honleáuj' gyuladt lángra ifjú harezosaink örömtüzénél. E lángokat, a hadjárat utáni években, Hymen oltárán örökitették meg honvédtársaink. * Minden szórakozásunk mellett is gondolkozóba ejtett, nyugtalanított bennünket hosszas egyhelyben maradásunk, tétlen veszteglésiink Mocsonok körül. S alkalmat adott sok oly magyarázatra, mely nem mindig kedvezett a fő-hadvezetöséguek. Végre, több mint egy havi szünetelésünk után, Junius hó 27-dikén parancsot kaptunk Görgeitől a — visszavonulásra Komárom alá. Mig mi azt vártuk, hogy a visszamaradt hadtestek is követni fognak bennünket s egyesült erővel fogunk előre haladni, bizony nem örömest fogadtuk a parancsot, mely viszszaterel bennünket . . . Majd azzal nyugtattuk meg magunkat, hogy talán valamely ujabb haditerv kivánja, hogy Komáromnál egyesüljünk s onnan egy jobb irányban keressük fel az ellenséget . Otödnapra, julius hó 2-án érkeztünk Komáromba. Mielőtt itt táborba szálltunk volna, élelmiszereket kellett a városban beszereznünk." 1) Junius 30-án érkezett meg Nagy Sándor vezérlete alatt az I hadtest a komáromi sáneztáborba, és julius 2-án és 11-én részt vett a komáromi mindkét csatában ; julius 12-én Komáromból ugyancsak Nagy Sáudor vezérlete alatt Vácz irányába vonult el az I. hadtest, benne a 47 ik zászlóalj is. Aztán mentek Zsolnára, Debreczenbe, Aradra és innét Világosra, ahol G ürgéi lerakatta velők a fegyvert. Aztán innét ki-ki szökött és bujdosott a szomorú hazában, többnyire éjjel, hazafelé Zalába, átkozva Görgeit és siratva a hazát. l) Magyarország, 1904. aug. 6 száma.
