Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
1848. márczius 15-től julius végéig
u (A felirat:) Felséges Haza ! Érzelmeink örömtengerré változtak, mert a századok óra imádva várt alkotmányos nemzeti szabadságunk, jólétünk s boldogságunk hajnala üdvöt mosolyogva dereng felénk, szivünknek minden húrját egy boldogabb s dicsőbb jövendő előérzete rezgi át. Ugyanis tudomásunkra jött nemzetünk átalakulása melóért századok óta buzgó imádság epedez százezrek ajkán, t. i. meg van állapítva és szentesítve a sajtószabadság, m elv szerint szabad nemzethez illetőleg mondhatja el ki-ki véleménveit. A nemes és néposztály közt századok ('»ta fennálló elválasztó fal ledöntetvén, közösen áldozik ezentúl mindenki a közboldogságért : aránylag osztozik ezentúl mindenki mindennemű adó terheiben. Meg van alapítva a felelős kormány, mely szivén viseli a haza érdekeit, minden léptét a nemzet boldogságának szent czélja felé irányozandja. Meg van alapítva, hogy az úrbéri viszonyok tökéletesei, megszüntessenek, s igy a népnek lesz tulajdon birtoka, melvei vérit ékes fáradalmainak édes gyümölcseit szabadon élvezheti Meg van alapítva a nemzeti örsereg, mely nem zsoldért nem fenyitéki félelemből, hanem hazájáért, szabadságáért, önmaga s kedves övéinek életéért mindig kész leend vérét ontani, életét föláldozni. Meg van a népképviselet, s igy annyi népmillió vágyai s érzelmei nem fognak a sziv mélyébe temetve, napfényre nem jutható növényként elhervadni. Ezek azon megtestesült szent igék, melyeknél kevesebbet. örvendetesebbet a magyarok Istene nem adhatott századok óta igaz örömet nem ismerő magyar népének. Nagy-Kanizsa 13 ezer lakosának szivében a fönebbiek megállapítása, által nyílt meg a szabadság örömeinek mennyei kapuja.: e 13 ezer lakós lelkesülése s magasztos kéjsugarakban uszó arczulata mutatja: mily kedves a haza! mily becses a szabadság! milv kívánatos a közboldogulás! A szabad ég alatt mint szabad honpolgárok összegyülekezénk, s örömkiáltásainkra eloszlottak a fellegek, fényesen ragyogott reánk a nap: miként eloszlott őseinktől öröklött nemzeti bánatunk: miként kiderült szivünk és lelkünk ege! ( >röm érzel-