Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
1849. Az év első fele
188 Egy erre az ügyre tartozó s idevonatkozó szolgabírói körlevelet be is mutatok: Közhírré tétetik. 1) Kormánybiztos ur 50 huszárt 4 hónapra 20 pkr napifizetés, állományi ló s ruha mellett minélelöbb felállítani kívánván, lovas helységeim lakosai s ezek fiai felszólitandók az illető jegyzők s elöljárók által, hogy toborzás utján s minél többeket szerezzenek s az ajánlkozóknak neveit Bánok-Szt.-Györgyre nótárius úrhoz küldjék meg; — ezen huszársági vállalkozásban előnynyel bírnak a volt s obsittal idehaza lévő huszárok, kik már a katonai szabályok s fegyvergyakorlásban beavatva vannak ; ilyenek vannak Vakonyán, Bigyáezon s Becsehelven. Nótárius urak igyekezzenek hazafiúi buzgalmoknál fogva, hogy minél nagyobb számmal gyűjtsenek ily dicső ifjakat a haza védelmére, — kik csak e megye belsejében fognak szolgálatot tenni. - Szerdahely helység az egy ujoncz restancziáját beállítsa. Becsehely, jun. 28. 1849. Nagy Károly s. k. szbiró. Ugyancsak a junius 6-iki bizottmányi ülésben 4 katonai egyén is jelentkezett, kik az osztrákoktól szöktek meg s kijelentették, hogy a magyar ügynek kívánnak szolgálni ; az egyik dzsidás-liadnagy, és az olasz ezerednél szolgált 2 őrmester és 1 tizedes. A legszívesebben fogadtattak. 2) Vigyázó Ferencz ez idő alatt nemzetőreivel Karakótól Válig vonalat húzott; Gaál Miklós terve pedig Karakótól Lövőig folytatni azt, de hogy ezt tehesse, nemzetőröket kér. A bizottmány nem küldhet, hanem utasítja a századosokat, hogy a tábornokkal érintkezésbe tegyék magukat. Gelich mondja munkájában, hog}* a nyári hadjárat elején a népfölkelés a Balaton vidékén rendezve volt; ámbár semmi szilárd szervezettel nem bírt. mert kizárólag kaszával volt fegyverezve és a honvédelem komoly tényezőjéül nem volt tekinthető, azért sem, mert elforgácsoltan lépett föl. 3) Eredetije Nagy Károly akkori szolgabíró ur iratai közt. 2) Jun. 6. jk. 8. s7. 3) Gelich munkája, III. 50b. ].
