Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

1849. Az év első fele

1849. AZ ÉV ELSŐ PELE. Szomorú uj évre virradt tehát Za,lavármegye : Zalaegerszeget, a vármegye székhelyét, az osztrák ellenség tartotta, megszállva. A január 1-én tartott városi közgyűlésből a következőkben teleltek Bürits tábornok felszólítására: „1. Köszönettel veszi a gyülekezet a tábornok azon nyilatkozatát, miszerint a város lakosainak személyi és vagyoni bátorságukat minden erőszakos megtámadás és bántalom ellen biztosítja, kinyilatkoztatván egyszersmind, hogy a város részéről a közcsend és rend föntartásán a városi tanács is tehetsége szerint őrködni fog. 2. Mi a fegyvereket illeti, szokott kihirdetési utón mai napon közhírré tétetni rendeltetik, hogy mindazon városi lakósok, kik a közelmúlt héten a megyei állandó bizottmány végzése következtében a kormánybiztosnak felhívására fegyvereiket be nem adták, 48 óra alatt, nehogy ellenszegülésük miatt a rögtön itélő törvény súlya alá essenek, okvt tetlenül a tanácsnak beadják. 3. Yégre mi a hűséget illeti, miután Zalaegerszeg város polgárai és lakosai koronás fejedelmeiknek mindenkor hü és engedelmes jobbágyai voltak, ugy jelenleg "is koronás királyuknak hűséget és engedelmességet ajánlanak."

1) ,-iimle a 3. pont alatt adott felelet vége nem tetszett Buritsnak. Visszaírt a tanácshoz rögtön, meghagyván, hogy ö a várostól és tanácstól feltétlen engedelmességet és hűséget kíván, még pedig I. Ferencz József részére; hogy tessék e szerint kiigazítani határozatukat. Január 3-án össze is ült a városi közgyűlés s a 3. pontot megváltoztatta még pedig a következő indokolás mellett : ,.Xe*) Sebők S. : Adatok Zalaegerszeg tört», 81. 1.