Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

A nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe

A NAGYKANIZSAI MALÁTAGYÁR ES SERFfJZŐDE. A nagykanizsai kereskedelmi és iparbank, mely fennállása óta oly sok közhasznú intézménynek megteremtője volt, 1892. junius 30-án gelsei Gutmann Vilmos urnák indítványára elhatározta, hogy Nagy-Kanizsán egy malátagyárral egybekötött sörgyárat alapit. Gelsei Gutmann Vilmos, kir. tanácsos, a b. kir. Lipótrend lovagja, az országos IX. izr.- községkerület és a nagykanizsai izr. hitközség elnöke, mint egyházának buzgó fia, különösen nagv gondot fordit az ifjúság hazafias neveltetésére. A nagykanizsai társadalomban vezérszepet visz és ő valamint nemes lelkületű neje szül. Megyeri Krausz Róza minden szépnek és jónak lelkes támogatója. Mint kereskedő és nagyiparos az ország elsőbbjei között foglal helyett. A Gutmann-czég nagy iparvállalatai közül különösen megemlítendő a czég által létesített beliscsei gőzfürész és taningyár, mely telepen és a közeli rengeteg tölgyfaerdőségekben átlag 3000 munkás dolgozik. Az erdőségek a teleppel és a Drávaparttal a czég által épített személyszállításra is berendezett saját vasúttal van összekötve. A telep nagyszerűségénél fogva valóban látványosság számba megy és Európának legnagyobb tölgyfatelepe. Gelsei Gutmann Vilmos, kinek indítványára a sörgyár alapíttatott, melyet jelen közleményünkben bővebben ismertetünk, s melynek ő elnöke, elnöke egyszersmind a nagykanizsai keresk. és iparbanknak, igazgató-tanácsosa a Budapesten székelő magyar ipar- és keresk. banknak s a nagykanizsai takarékpénztárnak, a nagykanizsai keresk. testület vál. tagja, a soproni keresk. és iparkamara, valamint az orsz. statiszt. értékmegállapító bizottság tagja, a nagykanizsai kir. törvényszék keresk. ülnöke ; Nagy-Kanizsa városi képviselőség és a zalamegyei bizottság tagja, társtulajdonosa a Belisce kapelnai h. é. vasútnak stb.