Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Ruzsicska Kálmán. Margitai Józseftől
97 utazásaiban pedig idegen országok nevelésügyét megfigyelve, csakhamar gazdag alkalmat talált tapasztalatai érvényesítésére. Ugyanis még mint Sennyey Pál báró fiának nevelője vált meg a lelki béke idealismusával a papnövendékség jelvényeitől s nevelői hivatásának befejezésével Zemplénvármegye kir. segédtanfelügyelője, alig egy év múlva pedig Zalavármegye kir. tanfelügyelője lett. Ide tapadt életével, hatásával, egész egyéniségével. Itt alapított boldog családot, nőül vévén Mihalovics Margitot, ki őt Béla fiával ajándékozta meg. Működését szeretet s tapintat jellemzi. A tanítók törvényes érdekei nála mindig védelemre találtak. A községeket az oktatásügy felé melegen s visszautasithatlan érvekkel édesgette, azok figyelmét ébrentartotta, példára buzdította. Fáradságait legnagyobb siker koronázta. Tíz évi tanfelügyelői működése alatt két középkereskedelmi iskola, három polgári iskola, egy felső leányiskola, egy női kézimunka tanfolyam, hartnincz népiskola, kilencz kisdedovoda, két állandó, harmincz nyári gyermekmenedékház nyittatott meg. Úgy, hogy Zalavármegyében a megyei törvényhatóság elé 1895. május hóban terjesztett alispáni jelentés értelmében 1894/95. tanév elején volt két középkereskedelmi iskola, nyolez polgári iskola, négy felső népiskola, négyszáztizenhat elemi iskola, tizenhat kisdedovoda, három alsóbbfoku kereskedelmi iskola. Ezenkívül számos új népiskola, kisdedovoda, állandó és nyári gyermekmenedékház van szervezés folyamatában, ügy a magyar, mint a nemzetiségi vidékeken. Ezen időszakba esik a csáktornyai állami tanitóképző-intézet új helyiségének felépítése is. Teljesen új iskolaház, tanitólakás és kisdedovoda épült, vagy készpénzen vétetett ezen tiz év alatt, nyolezvanhét esetben. Csakis tanterem vagy tanitólakás épült, részint pedig nagyobbmérvü átalakítás történt hetvenegy esetben. Eltekintve a közoktatási kormány által az állami iskolákért fizetett évi bérösszegtől, Zalavármegyében az iskolafentartók, csupán 1894. évi julius haváig, tehát a kir. tanfelügyelő tiz évi működése alatt, közel hatszázezer forintot áldoztak a népoktatásűgy körébe tartozó építkezésekre. Az iskolák évi fentartása, az 1892/93. tanév alkalmából utoljára begyűjtött adatok tanúsága szerint 438.494 frtot vett igénybe. Ezen összegből közel háromszázezer forint tanítók javadalmát képezi. A tényleg iskolázok száma 1894 95. tanév elejéig 63.414-ig, a tanítók száma 668-ig emelkedett. A ragaszkodás és nagyrabecsülés, melylyel a megye tanítósága és egész ko/.önsége viseltetik iránta, szép és megható kifejezést nyert tiz éves működésének 1894. évi augusztus hóban, a vármegye főispánjának, a közigazgatási bizottság küldöttségének, a papság, a vármegyei tanítóság és számos tanügy barát jelenlétében történt megünneplésében. A megyei tantestület Csáktornyát választotta az ünnepély színhelyéül, mert Ruzsicska Kálmán dr. a nagykiterjedésű vármegye tanügyének óriási gonddal és felelősséggel járó vezetése mellett annyi odaadással szolgálja a me^ve nemzetiségi vidékeinek kulturáját, hogy nemcsak a muraközi népoktalasügy szervezésének, de jövő fejlődésének körvonalai is élesen kibontakoznak tiz évi tervszerű munkájából, melylyel a közoktatási kormány, a hatóságok és társadalom áldozatkészségét s lelkes együtt érzését egyaránt érvényesítette. Kiváló szakértelmével, széles látkörével s lankadatlan szorgalmával teljesen rászolgált a közbizalomra, mely iránta mindenfelől megnyilatkozott. A minisztérium, a törvényhatóság, a közigazgatási bizottság, számos város îs község elismerésén kívül királyi kitüntetésben is részesült. Mindenkor sok erkölcsi jutalmat talált a tanítók ragaszkodásában és sok irömet azok szorgalmában s példás viseletében. Nem csoda, ha a megye anitósága minden bajában és szenvedésében őszinte bizalommal fordult jó HAUS es HOFFMANN : Zalumogyoi évkönyv. 7
