Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Zalamegye közegészségügye. Mangin Károlytól
94 sikerült, legvalószínűbb azonban ama nézet, miszerint az okok részint már az ébrényi korban fejlődnek a szülőktől örökölt elfajulási mozzanatok alkalmával, milyenekül tekinthetők a szülők ágybántalmai, iszákosságuk, elsatnyulásuk, — részint pedig a talaj, égalji és társadalmi viszonyok azok, melyeknek összműködése a cretinismus fejlesztője- és tenyésztőjeként szerepelhet. Figyelemmel kisérve megyénk tájhelyi viszonyait, s tekintetbe véve különösen ama körülményt, hog3 r a megye területén létező 500 hülye és bárgyú közül 400 csupán Muraközre és a lendvai járásnak a Mura folyóhoz közel eső részére, nem különben a Dráva partján fekvő Légrádra esik, határozottan azon nézetemnek adhatok kifejezést, hogy az emiitett helyeken tájhonássá vált hülyeség okai közt legfőbb szerepet a telluristicus viszonyok játszanak ; — ugyanis a Mura és Dráva ártéréül szolgáló agyagos talaj, soha ki nem száradható posványok, nedves levegő, gyakori köd és bő lecsapódások, valamint a talajvíz magas állása, mind csirjául szolgálnak a cretinismus fejlődésének. Ezeken kivül a hülyeség keletkezésére befolyással van az illető vidékbeliek társadalmi viszonya, az egészségtelen, nedves lakások, az egyéneknek vagyon különbség nélküli rosz táplálkozása, a gyermekek tisztátalan tartása, a lakósoknak egy szobába való összezsufolása, a kemencze körüli alvás, a pálinkaivás korai megszokása ; mind e körülmények olyanok, melyek a szellemi tehetségek kifejlődését megakadályozhatják. Hogy e tájviszonyok a hülyeséget elősegítik, onnét is kitűnik, mert idegenek, kik e vidékre telepednek és az itteni viszon3 rok közt folytatják életüket, később nem ritkán cretineket nemzenek, míg az innét eltávozott és a hülyeség tüneteit magukon viselt egyének utódainál a kór lassanként elenyészik. A baj megszüntetésére alig lehet számitanunk, mert az elősorolt kórokok legtöbbjénél oly tényezőkkel állunk szemben, melyeket leküzdenünk a lehetetlenséggel határos ; óvó intézkedések erélyes alkalmazása által sikerülhet azonban a tájhonos cretinismus számát tetemesen leszállítani és a kórt enyhébb alakúvá tenni. Nem hagyhatom emlitetlenül, hogy a hazánkban nagymértékben elharapódzott trachoma körülbelül egy évtized óta meg3 7énkbe is befészkelte magát és majdnem ugyanazon vidéken terjed el s látszik magát állandósítani, melyen a hülyeség vált tájhonossá ; e kórnem részint a katonaságtól haza került egyének, — nagyobb részben pedig a szegénjf néposztálynak idegen helyen munkát vállaló tagjai által hurczoltatott be. A hatóság kitartó erélylyel küzd a baj tovaterjedése ellen, eljárásának eredménye annyiban kielégítő is, hogy a súlyos esetek és általában a megbetegülések száma is fokozatosan apad, azonban az intézkedéseknek teljesen sikeres alkalmazása ellen akadályul szolgálnak a lakásviszonyok, melyek miatt a betegek az egészségesektől el nem különíthetők és igy ujabb ragályozások meg nem gátolhatok. Az elmondottak után csak röviden akarok még szólni a közegészségügyi közigazgatás múltjáról s annak jelenlegi működéséről. Azt hiszem, nem tévedek, ha kimondom, hogy valamint a társadalomban csak e század második felének elején kezdett az egészségügy iránti érzék kifejlődni, ugy az egészségügyi közigazgatás is csak ez időtől fogva fejlesztetett s emelkedett mai színvonalára és teljesiti nagy horderejű feladatát. Azelőtt a hatóságok intézkedései csak a felmerült események körül forogtak és a már reánk sulyosodott bajok lehető megszüntetéseig terjedtek, az uj aera beállta óta azonban a helyzet fokozatos javítására törekedve, a járványokat és egyéb fontosabb kórokat előidéző ártalmas tényezők távoltartására irányozzák figyelmüket. Megyénkben évről-évre szaporodtak azon intézkedések, melyek mind a közegészség megőrzését és fentartását czélozzák s különösen az utolsó 2 évtized mutat fel e téren rohamos haladást. Hogy ezek közül néhányat felemlítsek: a védhimlő-oltás 1820/1. évben még csak 6573 egyénen teljesíttetett,
