Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Kővágó-Eörs és környéke. Czuppon Sándortól

KŐVÁGÓ-EÖRS ÉS KÖRNYÉKE. Irta: Czuppon Sándor. Zalavármegye kies Balaton partjának vidékén alig van község, mely nemzeti létének ős múltjával minden tekintetben ugy dicsekedhetnék, mint Kövágó-Eörs, -— régi nevén egész 1640-ig Boldogasszony-Eörs. — Ezen községbe hazánk éjszakn}'ugoti ősi „Sempronium" (Sopron) városából egyenesen vezet le azon ut a balatoni kikötőhöz, hol hajdan kompokon hazánk évszázados ellenségei, a törökök keltek át Somogy gazdag gabona termő téreinek s népeinek zsarolására. — Ebben a községben ma is létezik szájhagyomány szerint azon kő, melyen a török basa a helység s környéke népétől a véradót, fejpénzt, vagy harácsot szedte s a község közvetlen közelében nyugaton három domb, nem természet műve, de emberi kézerővel egymás mellé emelve, melyeken a török hadak vezéreinek sátrai felütve álltanak.*) Ha utunkat a községből éjszak keletre veszszük, mielőtt erdő borította magas hegységre juthatnánk, vastartalomtól vöröslő köves talaján lihegve érjük el a hegység lábát, hol sorban mélyedő pinczeforma gödrök keltik fel kutató figyelmünket, népmonda szájhagyománynyal beszéli az utókornak: mig a török dúlta a vidéket, e községben mint székhelyen szedve a fejadót, a községben otthont nem lelt magyarok nejei e pincze forma gödrökben, kemenczékben sütötték kenyerüket, mely időtartam alatt férjeik magasabb helyeken fegyverbe álltanak őrt, hogy munkájuk eredménye övék maradhasson. E helyektől fárasztólag ha feljebb haladunk a teljes hegytetőre, az erdőnek itt határt szeg a nagy terjedelmű szőlőhegység, előnkbe tárul a zamatos s erős boráról hires Fülöphegy, kellő karcsusá gával bele könyökölve a kékellő Balatonba. Balaton tükrének menetén a Fülöphegységről keletre tekintve, látjuk a vizbe mélyen beszögellő, viszhangjáról hires Tihanyt, kéttornyú templomával. Ha Fülöp magas hegyéről keletről nyugotnak nézünk, végtelennek látszó hosszúságban tárul fel előttünk sik tükrével a kies Balaton. Balatonra szebb kilátási pont ennél nincs a Balaton partján. Ha áttekintünk innét a Balatonon, hol róna, hol völgy és dombbal váltakozó Somogymegye csaknem teljességében tárul fel előttünk, a parton végig húzódó déli vasút utvonalával, s délnyugotra So*) Kár hogy tudományos szempontból e dombok fel nem ásattak már.