Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Galambok és vidéke. Juk Józseftől

GALAMBOK ÉS VIDÉKE. Irta: Juk József. E vidék történetének a honfoglalás idejébe visszanyúló része ép olyan bizonytalan és homályos, mint akár az egész országé. Vannak azonban egyes adatok, melyek az oknyomozó történelem előtt is megállhatnak és minden kétségen felül helyezik azon állítást, hogy a honfoglalás idejében itt már sürü népcsoport lakott egyes falvakban és községekben. Szent István király uralkodásának kezdetén Zalavárott apátságot alapított, „hogy a hitet és erkölcsöt terjeszsze." Az alapító oklevélben említés történik Kolonvárosról, melyet szintén a zalavári benczéseknek adományoz. Kolon még ma is fennáll, Kis-Komáromtól éjszak-keletre mintegy három kimternyire fekszik, de ma már csak mint gazdasági puszta szerepel ; azonban néhány évtizeddel ezelőtt földásás alkalmával nagy épületek alapjaira találtak, mi a hajdani városról tesz bizonyságot. Kolontól délre, egész az ormándi kanálisig terjedő birtokot Szent István magiszter Becknek adományozta. A valóságtól nem messze fekszik azon föltevés, hogy Beck munkatársa volt szent Gellért püspöknek és Szent Imre herczeg nevelésének munkájában szintén részt vett. Beck család birtoka volt Komárvár is (Komárváros) és ez a család alapította — kolonizálta — a mai Galambokot is Kolonia-Beck czimen, mintegy megkülönböztetésül a Kis-Komárom fölött fekvő Kolontól. Ez a Kolonia-Beck elnevezés összevonva később Kolonbuck, mig végre Galambokra változott. Beck család a 12-ik században már kihalt és a királyi fiskus az ő birtokát lefoglalta. Julc József galamboki plébános.