Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zalamegye közigazgatása. Zalai Kálmántól

ZALAMEGYE KÖZIGAZGATÁSA. Egy vármegye közigazgatása minden körülmények között nehéz feladat ; annyifelé ágazik, hogy annak puszta áttekintése is nagy figyelmet és tudást s a közigazgatás minden ágával való beható ismerettséget feltételez. De ebben a tekintetben sem minden vármegye egyforma. Földrajzi és nemzetiségi szempontjainál fogva különös fontossága és hivatása van Zalavármegye közigazgatásának. Zalavármegye nagy terjedelmű ; tizenkét járásban közel hatszáz községe van, lakosainak száma túlhaladja a négyszázezeret. Ily népes megyének közigazgatása még akkor is nehéz feladat volna, ha a nemzetiségi szempontok nem követelnének nagy körültekintést és soha nem szűnő figyelmet. A megyei közigazgatás feje a vármegye első tisztviselője — Csertán Károly alispán. Csertán Károly, született 1845. évben Nemes-Apátiban, mint sarja a megye egyik tekintélyes családjának, mely a megyei élet iránt való érdeklődésével s családtagjainak megyeszerte ismeretes ragaszkodásával és gyengédségével egyiránt kitűnik. Középiskoláit Szombathelyen, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Már igen korán érdeklődött a közélet iránt ; árvaszéki elnöke is volt a megyének. 1878-ban a zalaegerszegi kerület képviselőjévé választatott, s e kerületet egy cykluson keresztül képviselte a parlamentben. Tagja volt a közigazgatási bizottságnak is. 1886-ban a vármegye bizalma őt emelte az alispáni .székbe. Dicséretreméltó tevékenységet fejtett ki a közigazgatás minden ágában, figyelmet fordítván a községek háztartásának rendezésére, ellenőrzésére. Ugyancsak kiváló tárgyát képezte buzgólkodásának az erdőügy, a tűzrendészet, az árvaügy, a közlekedés fejlesztése, a községi jegyzői karnak, mint a jó közigazgatás egyik fontos tényezőjének emelése. Ő maga is szakértő gazda levén, mindenkor érdeklődéssel viseltetett a mezőgazdaság fejlődése iránt. Több irányban igyekezett az ügykezelést egyszerűsíteni s a nyilvántartásokat rendszeresen fejleszteni. » De nem kerülik ki figyelmét a társadalmi érdekek is, a melyből kifolyólag buzgón ápolja a katonaság és polgárság közötti jó viszonyt. Ennek jellemzéséül felemlítjük, hogy a kőszegi nagy hadgyakorlatok alkalmából több mint 50000 ember volt Zala-Egerszeg és vidékén elhelyezve; a hatóságok teljes megelégedésére eszközölte Csertán Károly e nagyszámú katonaság megfelelő elhelyezését és átvonulását. A kaszárnyaépités a vármegyében évről-évre halad ; legközelebb Csáktornyán épül kaszárnya negyedmilliót meghaladó költséggel. Természetes modora nem kevés befolyással van arra, hogy a tisztviselői kar, a mellett, hogy ragaszkodik hozzá, egymás között is a legszebb egyetértésben él ; s habár az alispán szigorú kötelességteljesitést kíván részükről, e szigor igazságossággal s humánus érzéssel párosul. A vármegyét, közigazgatásának minden ágazatában Gózony László megyei főjegyző immár 18 éven át szolgálja. A szabadságharcz évében 1848. junius 11-én született Székesfehérvárott. Gymnáz. tanulmányait Nagy-Kanizsán, Székesfehérvárott és Szombathelyen