Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zala-Szent-Grót. Kardos Sámueltől

ZALA-SZENT-GRÓT. Irta : Kardos Sámuel. Zala-Szent-Grót 2400 lakost számláló nagyközségről senki sem tenné fel, hogy 800 évet meghaladó idő óta áll fen és hogy századokon át védőbástyája volt a vidéknek. Szent-Grót egyike hazánk legrégibb községei közül; s tekintve, hogy a kalocsai és pécsi püspökök közt 1093-ban támadt püspök-megyei határrendezés alkalmával Szt.-Grótról emlités tétetik (Pray codex) bizvást lehet következtetni, hogy ezen község már az emiitett esztendő előtt alapíttatván, nevét az akkor canonizált Szent Gelléit püspök s vértanutói vette. — E mellett bizonyít azon körülmény, hogy több helyen mint „Zengeród", „St.Girót" említtetik. így lett idők multával Giróth — Gyiróth Geród — Gerárd, rövidítve Grót. Ősrégi birtokosa a Grab család volt. Ezek ivadéka volt azon Dénes horvátországi bán, ki a türjei premontrei kolostort Szent-Grót határában földekkel és jobbágyokkal gazdagította. A legrégibb időben nagy kiterjedésű és virágzó város volt Szent-Grót. Magában foglalta Szent-Grót polgárvárost, mely különben a tulajdonképeni város volt. Itt laktak az iparosok és földmivesek s csak megkülönböztetésül a belvárostól, vagyis a vártól, hol az uraság és cselédség lakott, nevezték Polgárvárosnak. A vár legrégibb múltjáról nincs adat; csak a Hagymásiak birtoklásától kezdődőleg vannak hiteles feljegyzések. Már a XV. században Hajmási birtok volt Szt.-Grót. Ez nem csak ismeretes, mikép Kisfaludy Sándor regéiben írja, hogy Rezi és Tátika várakból gyakran eljártak mulatni Szt.-Grótra a Hajmásiakhoz, hanem Pray annaleseiből is; különösen 1491. évi Maximilián római császár és II. Ulászló király közt létre jött egyezségben tétetik Szt.-Grótról emlités. Ezen egyezség szerint a Maximilián által elfoglalt várak tulajdonosaiknak visszaadattak; a többek közt van Szombathely, Körmend és Zengeród. — A szóban Kardos Sámuel.