Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Stridó a múltban és a jelenben. Horváth Gyulától

50 ma is telítve van. Találtak itt kulcsot, zablyát, kápolnai faldekoratiót, csontokat stb. De hogy itt még megbecsülhetetlen kincsnek és leletnek kell lennie, abban sok itt jelen volt egyén teljesen egyetért. Stridó északnyugati részén van még egy nagyszabású épület, mely Bánfiháznak neveztetik. E töredék-palota 1400-as évekből való, s állítólag sok boldog órát töltött itt a ház úrnőjénél és uránál Bánfinál az igazságos Mátyás király. Jelenleg Festetich Jenő gróf tulajdona. Egyrésze leromboltatott, termei pedig már düledeznek, s csak egy ép szobája van, hol évenkint igen kedélyes és vig szüreti mulatság szokott tartatni. Ezen romladozó épület ósdiságát az ajtó-vasalások érdekes eredetisége bizonyítja, melyek mindegyike kézimunka. A pinczének vasajtaja is százados életű lehet. — Nagy kár, hogy renováltatásáról senki sem gondoskodik ! Stridónak szerepe volt még, mint járásbirósági székhelynek a Bach-korszak alatt, amely a 67-iki kiegyezéssel ért véget. Majd önálló járási volta is megszűnvén, beolvasztatott a csáktornyai járásba. Lakosa szelid lelkületű, vallásos horvát-ajku nép, melynek főfoglalkozása a szőlőművelés. Stridóhoz több hegykerület tartozik, ahol a nagornyákok elszórt házai láthatók, melyek mindenikéhez tartozik egy darabka föld, rét, erdő és szőlő. A stridói borok országos hirüek. Nyolcz év óta azonban a sors csapásai pihenés nélkül üldözik e népet, s tönkretevéssel fenyegetik egyetlen megélhetési forrását : a szőlőt. A phylloxera és peronospora ijesztő gyorsasággal végzik munkájukat és nagyon szomorú jövőnek nézünk eléje. Nagy szerencséje e népnek, hogy okszerűen kezeli a gyümölcstermelést, mely második fő megélhetési forrása. — Kitűnően ért a gyümölcsbor készítéséhez, mely élvezhető italul szolgál, s ha már adója fizethetése végett szőlőtermését kénytelen is eladni, marad inni valója. Szorgalomban párját ritkítja. Nincs egy talpalatnyi ugarja. Tisztaság- és vendégszerető ; öltözködésére kényes, szereti a divatot. Lelkesül a zene és énekért ; s ha ketten összejönnek, kész a hegyek ormairól visszacsengő duett. Dalai nagy része vallásos, de szereti a szerelmi és bordalokat. — Tán nincs e hazában több ehhez hasonló nép, mely mindenféle mesterséghez ért, s ezenkívül cultiválja a húros és fuvóhangszereket. — A lakósok magyar érzelműek, s ma már szép teret hódított meg az édesen csengő magyar nyelv. Jelenlegi határa Stridónak Stájer és Horvátország, de egyik nemzetiséget sem kedvelik, s büszkén mondják: „mi smo medjimurci." (Muraköziek vagyunk). Tíz év óta négy állami népiskolája van. Sok költséggel, még több küzdelemmel sikerült ezen iskolák felállítása, de ma már megbarátkoztak az intézménynyel és több száz tanuló hallja naponkint az édes hazai nyelvet.