Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zalavármegye. Hoffmann Mórtól

323 noka Parcsetics Ottó százados, s melyre kiváló gondot fordítanak. Az utolsó években a szarvasmarha-tenyésztés is nagyobb virágzásnak indult. A zala-megyei gazdasági egyesületnek e tekintetben nem csekély érdemei vannak, miáltal nem kevéssé mozdítja elő az okszerű földmivelést. Xagy-Kanizsán, Kis-Komárom körül, a Zala völgyében, Uj-népen, a bellatinczi uradalomban nevelnek legtöbb szarvasmarhát. Legkevesebbet a Muraközben és a Balatonmellékén. Egy idő óta a juhtartás is lábra kezdett kapni, szép nemesitett birka-nyájakat lehet látni a Festeticsek, Batthyányak, Széchenyiek, Eszterházyak és Inkeyek uradalmaiban. Nagyobb kiterjedésű ennél a sertéstenyésztés, melyet a rengeteg bükkös és tölgyes erdők, a nagy mennyiségben termesztett kukoricza hathatósan előmozdítanak ; a nagykanizsai sertésvásár sem utolsó helyet foglal el az ilynemű vásárok közt. Mézzel és viaszszal is űznek kereskedést a megye egyes vidékeinek lakosai. Vadállatokból szarvasokat, őzeket, nyulakat és rókákat táplálnak az erdőségek ; a csehi erdőkben vaddisznó is van. Halakban gazdag a Balaton tava ; van itt fogas, süllő, harcsa, közönséges süllő, ponty, csuka, kecsege, gárda. A köveskállai és balatonhenyei hegyek tetején levő tavakban kárászt ; a Drávában kecsegét, harcsát halásznak. Az ásványország is szolgáltat egyes termékeket. A Ásványok, drávamellékiek aranyat mosnak. Kapolcson finom fehér fövényt találni, melyet üveg és porczellángyarakban használnak ; Keszthelyen tűzkövet ; a tihanyi félszigetben mezei foszlókövet; a Balaton déli partján tiszta agyagot; Nagyfalván mészszel kevert márgát ; a Balatonmellékén. és Muraközben mészkövet találni. Porphyrkő van a tihanyi félszigetben; bazaltkő a Balatontól északra eső hegyekben és Rezinél ; kővé vált fa Szigligetnél ; timsó Rezinél ; kőolaj, gyanta, kőszén Bányavárnál ; Rácz-Kanizsánál sósforrást fedeztek fel. A kereskedés nagy lendületnek örvend. A folyton kedeicm. keletkező új közlekedési utak, a helyi érdekű vasutak, melyek a közlekedést könnyebbé, a szállítást olcsóbbá teszik, nem csekély mértékben adnak lendületet a kereskedelemnek. Különösen négy termék az, mely Zalavármegyére nézve nagy fontosságú : a gabona, a bor, a szarvasmarha és a sertéskereskedés. Pénzintézetek, bankok, takarékpénztárak nagyban mozdítják elő a forgalmat. A gyáripar tulajdonképen csak az utolsó évtizedben ipar, gyárak, kezdett nagyobb lendületet venni a vállalkozási kedv emelkedésével, s míg előbb az egész megyében csak néhány kisebb gyár dolgozott, most már az ipar e neme is lendületnek örvend ; s valószínűleg nem fog megállapodni ott, a hol most áll. Kózigazg. Zalavármegye közigazgatásilag 12 járásra oszlik: a teiosztus. kanizsai, tapolczai, szt.-gróti, sümegi, keszthelyi, pacsai, 18*