Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Zalavármegye. Hoffmann Mórtól
Z A L A V A R M E G Y E. Irta: Hoffmann Mór. Zalavármegye az ország délnyugati szögletében az Fekvése, északi szélesség 46° 16' és 46°6', a keleti hosszúság 33°59' és 35°55' alatt fekszik. Keletről Somogyvármegye határolja, melytől egy daHatárai. rabig a Balaton tava, melynek közepén megy el a határ, s a Kanizsa-patakja választja el. Délről a Dráva von határt a horvátországi Kőrös és Varasd vármegyék közt ; nyugatra Stájerország és Vasvármegye, északra Vas- és Veszprém vármegyék határolják. A vármegye nagysága 5121'63 négyszög kilométer, Kiterjedése, s nagy Magyarországban e tekintetben a 15-ik vármegye. Legnagyobb hosszúság Felső-Örstől Dráva-Magyaródig 20 német mérföld; szélessége majd 1, majd 6, 8 és 10 mérföld. Használható földje 810,312 hold; és p. 416 008 h. szántóföld; 96.430 h. rét és legelő ; 48.442 h. szőlő (a mit azonban az évtizedben a hlloxera erősen megcsappantott) ; 236.102 h erdő, a többi kertek. Népessége az 1890-iki összeírás szerint 404699. A mi a vármegye természeti viszonyait illeti, kevés ISonyai' a r (^ n a tájéka. Csak a Mura és Lendva vizei közt levő térséget, a Muraköz keleti részét s a Kis-Komárom körül " levő vidéket mondhatni lapályosnak. Ez az egész terület alig teszi a megye 8-ad részét; a többit kisebb-nagyobb hegyek, szelid bortermelő vidékek borítják, melyek közt kellemesen váltakoznak a majd szűkebb, majd tágasabb völgyek. Ezek közül kiemelendők : a Zala vizének gyönyörű völgye, mely a Balaton felé tágul s melynek mentében csinos falvak, pompás kastélyok és kertek, erdőkkel, szőlővel fedett dombok, termékeny rétek és szántóföldek vannak szétszórva. A második az egri völgy a tapolczai járásban. Nem tágas, de mindkét oldalán különös alkotású hegyek veszik körül, melyek elragadóan szép vidékké teszik. A megye földje különböző minőségű. A Balaton melFoidje. lékén köves, mészfölddel, homokkal keverve; különösen rozs és kukoricza terem rajta, mely nedves esztendőkben gazdagon fizet. Némely Balaton-melléki hegynek földje porhanyós, rozsda szinü föveny, igy Köves-Kállán, Szent-Békállán. A Muraközben szintén kövecses a föld; a megye többi hegyes részeiben
