Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Csáktornya a múltban s jelenben. Margitai Józseftől

236 Csáktornya lapályos síkságon fekszik a Trnava patak mellett. Vidékét a délfelől látszó horvát s észak felől kiemelkedő muraközi hegyek (az Alpesek végnyulványai) s dombok, erdők, fák kellemessé teszik. Lakosságának száma 4046, kik között 3461 róm. kath., 520 izr., 51 ág. ev., 10 ev. ref. és 3 görög keleti vallású. Nyelvre nézve 2232 horvát, 1171 magyar, 544 német, 51 vend, 23 tót és 25 egyéb nyelvű. Nevezetesebb terei és utczái : a Főtér, Gabonatér, Szénatér, Zrinyitér, Fő-utcza, Kossuth Lajos-utcza, Deák Ferencz-utcza, Ujvári-utcza, Perlaki-utcza. Főbb épületei : A Zrinyi vár, uradalmi tisztilak, városháza, Ferencziek kolostora, állami tanítóképezde, közs. népiskola, közCsáktornya város jelenlegi látóképe. vágóhíd, a csáktornyai takarékpénztár épülete, zsinagóga, gőzmalom, vasúti indóház, közraktárak, eczet- s cognac-gyár; a lovaskaszárnya most épül. Csáktornya nagyközség két részből áll : a városból és a hozzácsatolt külső városrészekből. (Búzás-, Battyány-, és Zrínyi-külváros.) Házainak száma 410, köztük mintegy 40 emeletes, a többi legnagyobbrészt csinos külscjü földszintes ház. A külső városrészek házai zsúppal fedett földmives-házak. A város lakossága foglalkozásra nézve tisztviselőkből, kereskedőkből és iparosokból áll ; a külső város-részekben földmivelők és napszámosok laknak. Csáktornya a jótékonyezélú, hazafias és társadalmi egyesülés terén rég időktől fogv

Ta jó példával ment elő a hasonló népességű városok között. Nem kevesebb, mint 30 egylet, társulat és kör