Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zala György. Róth Miksától

226 Mint a művészek legnagyobb része, pályája kezdetén szükséget szenved, ez azonban annál jobban sarkalja s midőn arra a pontra jut, hogy a bécsi akadémiát nehézkes s tudálékos iskolaszerű jellege miatt otthagyja, belátván, hogy művészi fejlődésének eleget nem tesz, sőt lelkében más irány felé törekszik, — már ott benne van azon revolutiója az irányoknak, melyektől nemsokára már mint kész művész, önálló iránynyal bontakozik ki. Elmegy tehát Münchenbe, a hol Knabel tanítványa, s csakhamar fellép egy figyelemre méltó munkával, nagy várakozást keltve maga iránt. Hungária. (Zala György szoborműve.) „Fél a baba'' czime ezen első művészi alkotásának. Egy kedves kis megszeppent gyermek ezer félelmét látjuk, — derültség s rendkívüli zamatos humor ömlik el e bájos csoporton. Valahányszor eszembe jut, magam elé képzelem annak a végtelen hurnoru Emilio Benllinre y Morales-nek szepegő gyermek arczait. Knabel után Wittmannhoz, innét Wagmiillerhez, majd Eberle Siriiislioz kerül, — innét pedig önmagához, amennyiben már kész művész. Egész sorozata a művészi alkotásoknak ( Szent Benedek szobra, Von der Tann tábornok síremléke, számos arczkép) kerül ki keze alól — „Mária Magdolnáig."