Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól

217 A márczius 15-iki budapesti események felrázták a magyar nemzetet tétlenségéből s az ott kivívott szabadság fénye elvilágitott a magyar hazának legtávolabb eső falujába is, s Alsó-Lendván már ápril hó elején szervezve volt a nemzetőrség, melyet két kiszolgált baka-káplár tanított a fegyvergyakorlatokra. Zalamegye összes kerületében a követválasztás napjául 1848. junius hó 15-ke lett kitűzve; Alsó-Lendván is e napon tartatott az első követválasztás; jelöltek voltak: Gyika Jenő főszolgabíró és Horváth Péter muraközi földbirtokos. Az első választásnak azonban eredménye nem volt ; arra ujabbi határnap tűzetvén ki s Gyika Jenő visszalépvén, ellenfél hiányában Horváth Péter választatott meg. A magyar nemzet még csak alig Ízlelte meg a márczius 15. vívmányok jótékony hatását, a bécsi camarilla már is ellene zúdította a ráczokat és horvátokat ; Jellasich horvát bán s társai a bécsi camarilla biztatására szemtelenül izgatni kezdettek a magyarok ellen, s a bán a Dráva hosszában hatalmas tábort gyűjtött, hogy azokkal Magyarországba törjön s — szerénte — a magyarokat megleczkéztesse. Ezen körülmények indították a magyar kormányt arra, hogy az már május hó vége felé mintegy ötezer honvédet rendelt Ottinger tábornok vezérlete alatt a Mura és Dráva vonal védelmére, s a sereg mellé teljhatalmú kir. biztosul Csányi Lászlót küldte ki, rendelkezése alá adván a Horvát- és Tótországgal határos magyar vármegyék nemzetőrségét is. Ehhez képest a zalalövői járásbeli vagyis az akkori elnevezés szerént: alsó-lendvai nemzetőrség számára szükséges tisztek megválasztására Alsó-Lendvára 1848 junius 26-ka tüzetett ki s e napra s helyre az összeirt összes nemzetőrök berendeltetvén, hozzájárulásukkal megejtetett a tisztek választása. Ennek megtörténte után julius 1-én érkezett parancscsal az alsólendvai nemzetőrség mozgónak nyilváníttatván, annak négy százada szolgálattétel végett Dobri, Szent-Király, Csörnefölde és Eelső-Szemenye falukba rendeltetett, a kiindulás julius hó 7-ére tűzetvén ; ekkor már Gyika Jenő ezen nemzetőrséghez őrnagyul kineveztetett s ennek vezérlete alatt történt Alsó-Lendváról a négy századnak kivonulása. Alsó-Lendvára és vidékére pedig a sümegi és tapolczai járásbeli nemzetőrök rendeltettek. — Gyika Jenő őrnagy főhadiszállása Felső-Szemenyén volt s a nemzetőrségnek kötelessége volt a Dráván tul történő horvátországi mozgalmakra figyelni s a netán megkisérlendő betörést megakadályozni. Ezen szolgálat augusztus hó l-ig tartott. Ezután a lázítás a magyarok ellen s a súrlódás és ellenségeskedés a magyarok és horvátok közt mindinkább élesebbé vált s Jellasich horvát bán összes seregével 1848. évi szeptember hó elején már Varasdon és vidékén táborozott s minden készületet