Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Zalavármegye népoktatásügye. Ruzsicska Kálmántól
199 Valóban a mit Zalavármegye nemzetiségi vidékeinek szellemi haladásáért és hazafias érzésének megszilárdulásáért a kormány, megye s társadalom tett ; az a szeretetteljes tapintat s körültekintő türelem, mely a munka sikerét biztossá s áldásossá tette s még inkább azzá teendi a már nagy körvonalakban kibontakozó jövő alkotásokban : mindenkor egyik legszebb lapját fogja képezni nemcsak zalavármegyei, de országos népoktatásügyünk történetének is. A jelen műben rendelkezésemre álló szük keretben, végtelen sajnálatomra, többi elemi iskoláink történetével még csak hézagosan sem foglalkozhatván, legalább városaink, Zala-Egerszeg, Nagy-Kanizsa, Alsó-Lendva, Csáktornya, Keszthely, Sümeg, Tapolcza buzgalmára óhajtok rámutatni, melyet uj tanitói állások szervezésében s a tanitói illetmények gyarapításában fejtettek ki. Az utóbbi években uj elemi iskolákat nyitottak : Andráshida (r. k.), Boldogfa (r. k.), Böde (r. k.) Bucsa (r. k.), Csonkahegyhát (ev. réf.), Deklezsin (r. k.), Erdősfa (r. k.), Gutorföld (közs.), Hotticza (r. k.), Királylak (áll.), Kollátszeg (r. k.), Langviz (közs.), Légrád (r. k.), Nagy-Kapornak (r. k.), RáczKanizsa (áll.), Radamos (r. k.), Második hegykerület (áll.), Lippahócz (r. k.), Lesencze-Tomaj (izr.) Negyedik hegykerület (állami), Petőhenye (r. k.), Sándorháza (r. k.) Szent-András (pacsai) (r. k.), Szent-András (keszthelyi) (r. k.) Teskánd (r. k.), Hottó (r. k.), Borsfa (r. k.), Zala-Apáti (r. k.), Turcsiscse (r. k.) Zsid (izr.). A zalavármegyei tankerületben a tanitók száma az 1893/4. tanévi kimutatás szerint 668. Ezek közül képesített 632, nem képesített 36, rendes 586, segéd 82, férfi 583, nő 85. A nem képesített tanitók közzé soroztainak a képezde végzett, de oklevelet még nem nyert tanitók is. A magyar nyelvet oktató képességgel birja 664, kevésbé 4. Az utolsó tíz évben száztizenkilencz uj tanitói állás szerveztetett. Az 1883/4. tanévről szerkesztett első jelentésemnek és ezen közleménynek a tanitói létszámra s az elemi iskolák számára vonatkozó adataival szemben megjegyzem, hogy a zugiskoláknál működött, vagy a magyar nyelvet nem tudó tanitók által betöltött állások tanitói létszámba nem vétethetvén, a nyolczvanas évek statistíkájának revisiója után az illető iskolákkal együtt figyelmen kivül hagyattak. Az iskolázás egyes viszonyainak történeti mozzanatait legalább számokban feltüntetve, Zalavármegye népoktatásának közel harmadfél évtizedes fejlődéséből, amennyiben 1894/5. tanév statistikája e sorok írásakor még nem záratott le, a következő igen fontos adatok állapithatók meg : Zalavármegyében 1870-ben 1875-ben 1886-ban 1894-ben Iskolába járó tanköteles . 28392 33446 51035 63414 Iskolák száma .... 331 383 409 428 Tanitók száma .... 428 468 601 668 Iskolák évi kiadása . . 88370 frt 238147 frt 347680 frt 449151 frt Tanitók fizetése 83250 frt 192163 frt 275479 frt 289887 frt Tantermek száma . . . 374 451 610 666 Államsegély 27857 frt 45677 frt 72085 frt 100586 frt Érdekesen csoportosulnak az iskolafentartásnak legutóbb begyűjtött adatai az iskolafentartók és egyéb jövedelmi források tételei szerint. Ugyanis 1893/4. tanévben ezen fentartás ckkép oszlott meg:
