Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

A hévizi forrás. Hencz Antaltól

173 Van még egy könyvem, mely a Hévízre nézve érdekes következtetést enged ; a könyv a világhírű gasteini fürdőt tárgyalja és minden módon azt igyekszik bebizonyítani, hogy a gasteini viz noha tisztább minden kutviznél és sem korpát nem rak le, sem gázbuborékokat nem termel, mégis igaztalanul neveztetik semleges viznek, mert hiszen roppant nagy gyógyereje országszerte el van ismerve. Szerinte a gasteini forrás 0.034 ezredrész vegyi alkatrészt tartalmaz, úgymint 0'020 kénsavas nátront, aztán kovasavat és konyhasót, tehát ugyanazon elemeket, melyek a hévízben is előfordulnak és nem is ezen alkatrészek miatt gyógyítja a betegeket csodás módon, hanem mivel sokkal jobban vezeti az electromosságot, mint bármely más viz ! A viz ezen sajátsága ki van mutatva a gasteini vizre nézve, ugy, hogy a szétküldött ivó vagy fürdővíz valódiságát ezen jelről lehet felismerni. És miért ne lehetne hasonló eset a Hévíznél is, ha a vizet electrometerrel megvizsgálnák? hisz ennek is gyógyereje kétségen felül áll, csak az nem bizonyos, mit, mi által szokott gyógyítani. Midőn tehát a mesterségesen előállított electromos fürdők egészen divattá kezdenek válni és a mágnesség és electromosság terén naponta uj felfedezések tétetnek, nagyon korszerű volna a Hévizet e tekintetben is vizsgálat tárgyává tenni. Elmondhatjuk, hogy a hévízi gyógyforrás olyanforma kincs, milyen egy köszörületlen gyémánt, melyről még csak azt tudjuk, hogy drágakő, de nem tudjuk, milyen tüze és vize és mily nagy értéke lesz, ha ügyes munkával kicsiszolják. Tudjuk a Hévízről, hogy hatalmas gyógyerővel bír, mert egyes esetekben olyan betegeket is kigyógyít, kik már minden orvosszert, sőt sok hires külföldi fürdőt is megpróbáltak ; de ezen tul aztán igen keveset tudunk, mert a viz vegyelemzése elavult kétes értékű hagyomány, a korpa és gáz vegyi alkotása csak gyanitás tárgya és a villanyos sajátság még fel sincs födözve. Végül ha a források közt is ugy, mint a drágakövek közt a nagyság szerint fokozódnék az érték, ugy valószínűleg Európában első helyen a Hévíz állana. Köztudomásu, hogy vize malmokat hajt és méréseim szerint egy nap alatt 26,000 köbmétert tesz ki ; hogy mily óriási vizbőség ez, kitűnik, ha néhány hires gyógyforrás ismert adataival összevetjük. Gastein összes forrásai 5030, a harkányi artézi kut 4200, a Hercules-forrás Mehádián 3840 és a pesti városligeti kut 1200 köbméter vizet szolgáltat naponkint, a hires Karlsbad összes forrásai 4400 köbmétert adnak, igy mindezek összesen még nem annyit, mint a Hévíz.