Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Tapolcza. Vázsonyi Izidortól

114 gok martalékává lőn. A helység vagy egy ember-öltővel ezelőtt is holmi falucskához hasonlított. A község a jelenlegi, jól a városban fekvő, Bőczy-féle korcsmánál kezdődött. Ott volt a Toppancs csárda. A mostani nagy vendéglő helyén állt az Ugri csárda. Három magas lépcsőjéről szinte ugrani kellett. A bakter meg igy kiáltott: „Tizet ütött már az óra, Zsubri Józsi az pitarba, Az pókákat válogattya, Melliknek van vastag nyaktya." A házak szalmával fedvék, előttük itt-ott kis kereken forgó kapuk. A kicsiny ablakokon a kutya is bekukucsálhatott. Kerités sok helyt nem volt, másutt kőbástya, vagy sem fa- sem fából eleven sövény. A mostani emeletes városház helyén tócsa. Iskola volt, egy tanítóval. A nebulók maguk vitték a fadarabot, hogy télen meleg kandalló mellett tanulhassanak, de azért az elöljáróság tanácsában mindig Írástudó emberek ültek s Bacsányi János is, a ki itt született, ez iskolában nyerte első kiképeztetését. A lakosok száma negyven éve alig 2000 volt, míg ma már a 6000-et is meghaladja, népességre Zalamegyének negyedik helysége ; azonban kereskedelme túlhaladja Keszthelyt és Zala-Egerszeget, sőt a Balaton északi részéhez közelebb eső Veszprémet is. Jóllehet a város a járásnak mintegy sarkára esik s inkább Köveskálla vagy Kővágó-Eörs feküsznek a járás szivében, mégis Tapolczának jutott a vezérszerep, melyet kedvező földrajzi fekvésének köszönhet. A hétfelé ágazó utakon élénk forgalom. Maga a város is városias jelleget öltött, főutczáján szép magánépületek s emeletes házak váltakoznak. Van két takarékpénztár s egy segélyszövetkezet, nyomda s két helyi lap. Tanintézetekben sincs hiány. Van 2 kisdedóvó, róm. kath. fiú- és leányiskola, izr. elemi iskola, gazd. felső népiskola, melyet polgári iskolává fognak átalakítani és ezeken kivül vinczellér képezde. Tapolczán van járásbíróság, szolgabiróság, kir. közjegyző, adóhivatal, erdőgondnokság, pénzügyőrség, csendőrség, mértékhitelesítő hivatal. Lakik itt 10 ügyvéd, 4 orvos. A kézmives iparnak majdnem minden ága képviselve van s az iparos és kereskedő tanonczok is külön oktatásban részesülnek. A város tetemes áldozatokat hozott viczinális vasutjának létesítése czéljából, az állomás mellett diszes sétahelyet létesített, azonkívül a város szélesebb utczáinak befásitásáról s az éjjeli világításról is gondoskodott. A társadalmi élet is kedvező fejlődésnek indult, van casinó, van a kereskedő ifjak s az iparos ifjaknak is egy-egy egyletük, azonkívül tűzoltó egyesület, róm. kath. nőegylet, izr. nőegylet, krajczár egylet, mely egyesületek a jótékonyság gyakorlásán kivül a lakosság kölcsönös érintkezését, a polgároknak egymást való megbecsülését is nagyban előmozdítják.