Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
A nagy-kanizsai gymnasium története. Kalcsok Leótól
110 Az intézet 1809/10 évtől egészen 1818-ig igen desolált állapotban tengődött. 1818-ban a város jelentékenyebb összeget fordított az elhanyagolt iskola felszerelésére. 1820-ban megkezdték az épület javítását és folytatták a következő esztendőben is. Az intézetet uj tetővel, az iskolákat uj padlóval látták el. Az 1820-as évektől egész 1841. országgyűlésig semmi nevezetesebb változás nem fordult elő az intézet állapotában. Az emiitett évben a főigazgató utasítást ad, hogy a beszédek ezentúl magyar nyelven tartassanak. Ezután fokozatosan tannyelvül a magyar hozatott be. A szabadságharcz kitörése több tanártól fosztotta meg a tanintézetet. A szerencsétlenül végződött szabadságharcz után intézetünkre nehéz napok következtek. Az osztrák közoktatásügyi miniszter a kegyesrendiek 11 gymnasiumát megszüntettnek nyilvánította. Ezek között volt a nagykanizsai is. A városi tanács mindent elkövetett az intézet megmentése érdekében. Fáradozását siker koronázta. A birodalmi kultuszminiszter Thun Leó gróf a városi küldöttség személyesen átnyújtott emlékiratára 1850. november 8-án az intézetet megnyittatta és az algymnasiumok közé sorozta. Tanítási nyelv német volt, de a jegyzőkönyveket latinul szerkesztették. Az intézet ezen stadiumban maradt 1865-ig. Ez vala százados évfordulója. A nevezett év nov. 5-én ülé meg gymnasiumunk fennállásának 100-ik évfordulóját. Az 1867/8. esztendő örvendetes forduló pontot képez az intézet történelmében. Nagy-Kanizsa város lelkes közönsége 1865-ben az algymnasiumnak főgymnasiummá való átalakítását határozta el. A nevezett év márcz. 20-án Wlassics Antal városbíró elnöklete alatt az intézet érdekében ülést tartottak. A teendők megvitatására 41 tagú bizottságot neveztek ki és a költségek födözésére 150 ezer forintot szavaztak meg. A városi tanács az összeg egy részét gyűjtés alapján akarta beszerezni s ez iránt a helytartó tanácshoz kérvényt nyújtott be, mely ezen év szeptember 9-én kedvező elintézést nyert. A gymnasium kiegészítése érdekében meginditott mozgalmat mindenütt örömmel üdvözölték. Batthyány Fülöp herczeg a pénz devalvatio viszontagságai között 4060 frtra olvadt tőkét 10 ezer frtra egészítette ki, Batthyányn kivül a városiak és a vidékiek vetélkedve meghozták az áldozatokat a nemes czél érdekében, ugy hogy 1867 október hóban megnyílt az 5-ik osztály, az 1868/9-ki tanévvel a hatodik. A gymnasium épületére vonatkozólag a város a kegyes-tanitórend főnökségével az 1868-ik év augusztus hó 20-án kötött szerződés értelmében oly egyességre lépett, hogy miután a régi társházhoz tetemes építkezések járultak, nevezetesen az egész déli oldal a tornateremmel, az északi oldalon több tanterem a rajzoló teremmel, nehogy ezen összekapcsolt egy egészet képező épület két gazdától tartassék fen és ebből kellemetlenségek származzanak, a régi épület a kerttel és az udvarral együtt a város birtokába megy át, mely az épület fentartását és a terhek viselését átveszi. Ezek után a magyar vallás és közoktatásügyi minisztériumtól nyert engedély alapján 1870/7l-ben a hetedik és 1871/72-ben a nyolczadik osztály nyilt meg. Az intézet azóta modern felszerelésekben, gyűjteményekben folyton gyarapszik és legújabban egy gyökeres és a modern követeléseknek teljesen megfelelő átalakításnak néz eléje.
