Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében - 4. A salföldi vagy kőkúti pálos kolostor

4. A salföldi vagy kőkúti pálos kolostor Badacsonytomajtól északkeletre találjuk Salföldet. Okleveles emlékünk a középkorból ugyan nem maradt fenn róla, de bizonyos, hogy igen régi telep, mint a neve is mutatja.

360 A két név ma két különböző helységet takar, de a 13-14. században egy birtokot képezett. Ezen a vidéken a birtokos az Atyusz nemzetség volt. Ez, illetve ennek egy ága alapította a 13. század második felében a kőkúti kolostort. Ennek a nemzetségnek volt egyik tagja a 13. század elején az a Sal ispán, akinek 1221 -ben és 1227-ben kelt - az almádi bencés monostornál említett - végrendelete fenn maradt.

361 Az ő nevét tartotta fenn a későbbi Salföld elnevezés, amely így a 13. század elejéig vezethető vissza. A terület nevét azonban ekkor még - a 13. században - nem birtokosa, hanem kővel kirakott kútja, forrása után kapta. Ezért is hívták Kőkútnak.

362 A Kőkút elnevezés először a 13. században fordul elő oklevélben. Pál püspök 1263-as oklevele említett itt egy Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt pálos rendházat. Középkori történetéről azonban nem sok adatot ismerünk, még az alapító Kőkúti családra is csak következtetni tudunk. Sokáig azt sem tudták, hogy ezt a Kőkútnak nevezett pálos kolostort hová helyezzék. Egy 15. század végi feljegyzés megerősíti a monostor elpusztulását, és azt, hogy Kékkút területén állott. Holub József- szintén helyesen - így határozza meg a helyét: „Az 1531-i adólajstromban Mindszentkál helység után Salköveskutat találjuk, s a 16. században Salkőkútja néven, mint puszta fordul elő. Kétségtelenül Salföld mellett feküdt vagy talán azonos ezzel."

363 Ma már kétségtelen, hogy a korábbi irodalom által Zalaköveskútra helyezett pálos kolostor nem itt, hanem - mint azt már Holub is sejtette - Kékkúton (Kőkúton) állt, illetve Kékkútiak azon a részén, amelyen a kolostor pusztulása után Salföld alakult ki.

364 Ezt támasztja alá, hogy a mai Salföldön a régészek egy 13. századi pálos kolostor romjait tárták fel. Ha Salföld valóban azonos az Árpád-kori Kőkúttal (Köveskúttal), vagy legalábbis része annak, akkor a Salföldön feltárt pálos kolostor romjai valószínűleg azonosak a Pál püspök által 1263ban kőkútinak nevezett pálos kolostor romjaival.

365 Az azonosságot Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf is elfogadja.

366 Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén egy kis völgy közepén emelkedő természetes dombon található e salföldi pálos kolostornak és templomának romja.

367 A 20 század elején Békefi is beszél „Salföld falutól délre benn az erdőségben" egy csúcsíves templomnak a romjairól. Azt azonban csak vigyázva merte kijelenteni, hogy a pálosoké volt, mivel „itteni kolostoruknak okleveles nyomára nem" akadt.

368 Fényes Elek is említi geographiai 70