Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében - 3. A badacsonyi pálos kolostor

Sajátosnak tűnik azonban a szentély déli sarkában lévő kis méretű, két méter széles négyzetes alapfal.

357 A romok tiszta képet nyújtottak a kolostor szegényes, de tipikus alakjáról. A quadrum egyik oldala még nyitott volt, a helyiségek mindössze három részből álltak: az étkezés- és konyha helyiségéből, a hálóteremből és a munkaszobából. Keresztfolyosót nem lehetett látni. Ez nem meglepő, mivel kezdetben mindenütt facsarnok helyettesítette a későbbi boltozatos folyosókat. A quadrum kútnak sincs nyoma. A falazat is egyszerű: közönséges bazaltkő agyagragasztékkal összerakva, minden rendes kapcsolás és vízszintezés nélkül. Az pedig, hogy az alapfalazaton kívül se követ, se vakolatot nem lehetett találni, csupán igen nagy réteg sárga agyagot, ez azt mutatja, hogy ezeknek az épületeknek egykor nem volt más felépítménye, mint tiszta gerendás szerkezet, vagy gerendakötéses agyagfalazat.

358 Amikor Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, már csak a romok teljes megsemmisülését állapíthatták meg.

359 Hogy meddig laktak a kolostorban remeték és mikor pusztult el az épület, nem tudjuk. Mivel azonban a pálos krónikák is, mint hajdani törzszárdát említik, melynek helyét sem tudják határozottan megjelölni, és mert rendszeres építésnek nyomát sem találni, ezért nem gondolhatjuk, hogy átépítésnek, vagy reformálásnak volt kitéve, így valószínűsíthetjük, hogy már igen korán elpusztult. Talán éppen a török pusztítás első időszakában. A badacsonyi pálos kolostor helyszínrajza (Guzsik - Fehérváry, 1980.) 69