Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében - 1. A tálodi pálos kolostor

Ezen források alapján feltételezhetjük, hogy a középkorban létesült zalai pálos kolostorok közül hét ill. nyolc keletkezett már Árpád-házi királyaink alatt. Egyrészt az a hat rendház, amelyet Pál püspök Gyöngyösinél fennmaradt 1263-as oklevele említ: Kőkút, Idegsyt, Szent Jakab, Badacsony, Elek és Örményes.

320 A hetedik kolostor Vallus, amelyről csak feltételezhetjük (bár ezt is csak kis valószínűséggel), hogy már a 13. században létrejött. A nyolcadik pedig Tálod, ha Idegsytet és Tálodot két külön kolostornak vesszük.

321 1. A tálodi pálos kolostor A legkorábbi ismereteink a tálodi kolostorról vannak. A NyugatiBakonyban Pula határában még ma is állnak a kolostor romjai. A VázsonyiSéd Északi partján, a patakra lejtő lankás domboldalon a szántóföldekről középkori cserépanyag került elő, amelyek egy része Árpád-kori. A lelőhelyet a régészek a középkori Tálod faluval azonosították. A falu a forrásokban legkorábban 1171-ben fordul elő.

322 Kora középkori iratainkban Thalad néven említik. Fényes Elek a Talód,

323 nevet használja, Rómer Flóris pedig a Tálod

324 elnevezést örökítette meg.

325 Ezek a források egyébként sokszor pontatlanul adták meg a helyét, még Somogy megyébe is lokalizálták. Ma már bizonyos, hogy a tálodi pálos kolostor Zala megyébe esett. 1324-ben és 1373-ban Zala megyeiként tartották számon.

326 Tálod falut - Pulával együtt, amelynek a határában a kolostor épült - a korai időktől fogva a Rátót nemzetség birtokolta. Ezen nemzetségbeli Gyulaffyak egy tagja, Keszi (Keséi v. Keszővi v. Kresevi) II. Lőrinc alapította a táladi pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, a falu melletti erdőségben.

327 1369-ben „Tristianus fráter generalis" kieszközölte, hogy a király átírassa a kolostor alapítólevelét.

328 A kolostor, illetve annak temploma az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

329 Az alapítás pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az Árpád-korban, a 13. század végén vagy közepén hozták létre. Ami biztosan állítható, hogy 1324-ben már létezett. Első említése ugyanis 1324-ből való, amikor a Rátót nemzetség tagjai, Keszi Lőrinc fiai János és László mesterek a veszprémi káptalan jelenlétében újabb adománnyal gazdagították családi kolostorukat. Rokonaik beleegyezésével a kolostornak adták táladi birtokukat azzal a feltétellel, hogy 86 évig még ők használják.

330 Ács Anna az alapítás idejével kapcsolatban még megjegyzi, hogy mivel Pál püspök 1263-ban kelt oklevelében még nem szerepel a táladi kolostor, ezért későbbre kell tenni az alapítását. Ezzel szemben, ha ehhez hozzávesszük és elfogadjuk Hervay Ferenc feltételezését miszerint: „teljesen hallgatnak a források Idegsytről: ez talán azonos a Pula és Nagyvázsony között 62