Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

III. Premontrei rendházak az Árpád-kori Zalában - 1. A türjei premontrei prépostság

A konvent levéltára az idők folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Anyaga a 16. században a berekszói Hagymási család kezére került, majd a 17. században a Batthyány család birtokába. A konvent hiteleshelyi kiadványai szétszóródtak, és csak ritkán kerül elő egy-egy még ismeretlen példány. Bár a hiteleshelyi kiadványoknak csaknem minden fajtája megtalálható köztük, ami kiterjedt gyakorlatra mutat, számuk aránylag mégis kevésnek tekinthető. Ennek oka az, hogy csupán 1351-ig végzett hiteleshelyi tevékenységet, mivel 1351-ben ezt a munkáját más kisebb konventekével együtt Nagy Lajos király megszüntette. Törvényben rendelte el ugyanis, hogy a csökkent létszámú konventek ettől kezdve birtokügyekben nem állíthatnak ki oklevelet és pecsétjük is érvénytelen. A türjei prépostság 13. században épült román stílusú templomában, mivel az a premontrei rend monostoregyháza volt, évszázadokon át a szerzetesek látták el a lelkipásztori teendőket. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy több évig is eltartott, és valószínűleg az 1230-as, 1240-es évekre tehető. A három hajós, téglából épült templom mellékhajóit elválasztó pillérek közül az északi pillérek mérete és díszítése más, mint a déli pilléreké. Az északiakat leginkább az egymásba fonódó indás levélminta jellemzi, míg a délieket az úgynevezett bimbós levélforma. Ez a tény vitát váltott ki a kutatók körében. Péter Márta szerint más mesterek készítették a déli és mások az északi pilléreket, és időbeli eltérés is van közöttük. Lehet, hogy éppen a tatárjárás választja el egymástól a két építési szakaszt.

245 A türjei prépostsági templom alaprajza (Valter, 2004.) 47