Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

III. Premontrei rendházak az Árpád-kori Zalában - 1. A türjei premontrei prépostság

amely szerint a csornai prépostságot 1180-ban alapították (az újabb vélemények egyébként ennél későbbre teszik az alapítást) akkor, kétséges hogy az 1180-ban létrejött csornai prépostság 1184-ben már elég erős és népes volt ahhoz, hogy egy másik alapításhoz szerzeteseket küldhessen.

219 Az 1241-42-es alapítási évre először egy IV. Béla által 1247-ben kiadott oklevélből következtettek, amely a prépostságról már, mint meglevőről szólt,

220 amelyet nemsokkal korábban alapított Dénes bán, később pedig (pl. 1247-ben is) újabb és újabb adományokkal látta el. A történeti kutatások azonban kiderítették, hogy ez az adomány levél egy jóval később keletkezett hamisítvány.

221 Ezen alapítási évek alátámasztására nem maradtak fenn hiteles korabeli források, bizonyítékok. A legújabb kutatások szerint a türjei monostor 1234 előtt keletkezett. Ezt támasztja alá a Cathalogus Ninivensis is, mely tartalmazza a türjei monostort is: ,filia de Cella-Gurla." A pontos alapítási év ugyan nem derül ki belőle, de az igen, hogy a prépostság a vizitáció évében, 1234-ben, már állott.

222 A türjei monostornak nemcsak az alapítási éve, hanem az alapító személyének kiderítése is gondot okozott a kutatóknak. A templom falán lévő már említett - kétes forrásértékű - verses felirat, a prépostság létrehozójaként Lambert ispánt nevezi meg, aki a Tűrje nemzetség tagja, Szent László király Zsófia nevű nővérének az unokája volt. Lambert ispán alapítását azonban egyetlen 13., 14. századi oklevél sem erősíti meg. Sőt később sem találkozunk a nevével hiteles iratokban. Míg Türjei Dénesre, mint alapítóra sok korabeli - 13-14. - századi okirat utal. Türjei Dénes bánt nevezi IV. Sándor pápa 1260-ban kelt oklevele is a monostor alapítójának és jótevőjének. E pápai megerősítést feltehetően a rendház lakói kérték az egyházfőtől, hogy ezzel a birtokukban való háborgatást megszüntessék. Az alapító halála után, 1254-ben, ugyanis az alapító rokonai közül sokan visszavették a prépostságnak adott földeket arra hivatkozva, hogy Dénes bán azokat az ő beleegyezésük nélkül adta a monostornak. Az oklevél kiadása nem járt sikerrel s a prépostság kénytelen volt - egy 1322-ig elhúzódó - pert indítani a birtokokért, amely végül a prépostság javára dőlt el.

223 Hasonlóan a legtöbb magyarországi prépostsághoz a türjei is magánalapításnak köszönhette eredetét. Ezek a monostorok hátrányosabb helyzetben voltak, mint a királyi alapításuak. A Tűrje nemzetség tagjai azonban általában kedvelték, segítették monostorukat. Viszályok a prépostság és kegyurai között, - mint általában a magán alapítású kolostorok esetében - leginkább csak anyagi okok miatt keletkeztek. A birtokpereket is általában a prépostság nyerte meg. A kegyurak nem szóltak bele a monostor belső ügyeibe. A szerzetesek maguk választották prépostjukat

224 is, amíg kellő számban voltak.

225 A türjei prépostság legjelentősebb kegyura és adományozója - a feltételezett alapító - Dénes bán volt, aki 1247-ben barlabáshidai, vitenyédi 44