Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)
II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 6. A hahóti bencés apátság
gátasától, mert - mint az apát mondja - a monostort Szent László alapította, így ő az igazi kegyúr, nem pedig a Hahót nemzetség. 187 Felmerül a kérdés, hogy ha volt is itt Szent Lászlónak valamiféle alapítása all. században az valóban bencés apátság volt-e, vagy csak egy ecclesia. Az bizonyos, hogy Hahót a 12. században már a Hahót-Buzád nemzetség birtokába került, és ha figyelembe vesszük a többi 11-12. században alapított királyi apátság gazdagságát, térségben betöltött szerepét és sorsát, szinte bizonyos, hogyha volt is itt Szent Lászlónak valamiféle egyházi alapítása az sokkal inkább egy kisebb templom, mint egy birtokkal és egyéb javakkal és kiváltságokkal ellátott monostor. 188 A hahóti apátság tehát valószínűleg magánalapítású monostor volt, s mint általában a magánalapítású monostorok, egyházi joghatóság tekintetében nem volt önálló, hanem a veszprémi püspök alá tartozott. Az elsőfokú felügyeletet azonban mégsem a veszprémi püspök, hanem a somogyvári apátság - mint „anyaapátság" - gyakorolta. Hahót ugyanis Somogyvár „leányapátsága" volt. 189 Ez annyiban nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon Hahóton kívül is volt még néhány olyan leány-, vagy fiókapátság, amely közvetlenül egy másik apátság alá tartozott. Éppen ilyen volt az 1091-ben alapított somogyvári is, amely körülbelül a 13. sz. elejéig a francia St. Gilles irányítása alatt állt. 190 A hahóti apátság történeténél nem hagyható említés nélkül a magyar bencés könyvfestészet egy másik szép példája: az úgynevezett Hahóti Kódex. A Kódex tartalma, kalligrafikus írása és indás díszítése 191 egyaránt francia minták követésére vall. Bár azok élénksége, pátosza hiányzik belőle. 192 A kódex Kniewald szerint 1073-1092 között íródott Hahóton, az ekkor már - ezek szerint - létező apátságban. 193 1540-ben még létezik az apátság, azután elnéptelenedett, és az átvonuló katonaság felégette. A helyén 1776-ban barokk plébánia templom épült, amelynek építéséhez a középkori maradványokat is felhasználták. A hahóti monostor és templom pontos helyének meghatározásában az 1990-es évek közepén végzett kutatások eredményt hoztak. A hahóti barokk templom külső falkutatása során kiderült, hogy a templom hajójának jórésze középkori alapfalakra épült. így bizonyossá vált a szakirodalomban régóta vitatott kérdés eldöntése, a hahóti benedekrendi kolostor és templom helyének kérdése. Megtörtént a barokk és a középkori alapok ásatással való elkülönítése. A templom délnyugati sarkánál pedig előkerültek a kolostor alapfalának indításai. A templom É-i falába beépítve maradt fenn egy korábban barokk festéssel borított dombormű (síremlék?), amely bizonyosan középkori, az ábrázolt alak a jobb kezében tartott templommakett alapján valószínűleg maga az alapító. 194 39
