Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 3. Az almádi bencés apátság

mansió szakácsot. Ez az adományozás azonban, ekkor - az alapítólevél szerint - csak Atyusz (Ogiuz) nevében történik, aki az atyja által az egyháznak hagyott javaknak általa őrzött fele részéről, és saját adományairól rendelkezik az almádi monostor javára.

108 Ezt egészíti ki István, Miske comes fia, amikor III. István király engedelmével, 1164-ben

109 gazdagon megajándékozta az apátságot.

110 István ezen adományozásával tulajdonképpen nagyapjának, Bándnak, az 1121-i oklevélben említett rendelkezését valósította meg, amit Miske comes - úgy látszik - a maga részéről elmulasztott. Ez az adomány ugyan sokkal kisebb, mint Atyuszé, de figyelembe kell venni, hogy az ő adományozása 40 évvel később történt és nem bírt az alapítás jellegével. Míg - vagy éppen ezért - Atyusz adománya, még ha hozzá vesszük Bánd adományát is, olyan gazdag, hogy gyakorlatilag ő a monostor igazi alapítója.

111 Az alapítók földadományain kívül, a 13. század végéig a monostor számára még egy jelentős adományozásról tudunk. 1221-ben II. András király jóváhagyta a fiú utóddal nem bíró - ugyanezen nemzetségbeli - Sol ispánnak azon rendelkezését, hogy az oklevélben megnevezett birtokait tartozékaikkal együtt az almádi Szűz Mária egyháznak, a veszprémi Szent Mihály egyháznak, feleségének, Éva, Weniuer, Helbrung és Ágnes nevű lányainak, továbbá Duboznak, Ivánkának, Sixtusnak és Feltounak, Salamon fiának, valamint a szt-helenai szerzeteseknek hagyja. Felsorolva felszabadított szolgáit és fiának születése esetére tett intézkedéseit.

112 Amikor végül 1227-ben végrendelkezik István zágrábi püspök segítségével és Benedek almádi apát és Chabas itteni dékán, továbbá számos tanú jelenlétében az apátságnak hagyományozta Nagyvázsony közelében fekvő birtokát: Vöröstópusztát, 3 szőlővel, 2 eke alá való földdel, cselédeivel, erdejével, malmával és minden egyéb mellékletével együtt. Két Almád nevű birtokát

113 3 eke földdel, 10 malommal és 8 általa vásárolt szőlővel pedig feleségének és idősebb leányának hagyta.

114 A monostorról sokáig keveset hallunk, csak egy-egy jószágát, szerzeményét említik: pl. 123 l-ben Magyari nevű jószágát Csopak szomszédságában, vagy hogy 1238-ban egy szőlőt hagyományoznak rá. 1249-től azonban már hiteleshelyi tevékenysége is hírt ad a monostorról.

115 Már Miklós apátsága alatt a tatárjárás okozta zavarok következményeiként különféle birtokperek okoztak kellemetlenséget s nemritkán veszteséget az almádi monostornak. Per folyt például Szabadinak egy része miatt, de az apátságnak nem sikerült a követelését érvényre juttatni.

116 Okleveles adatokból arra következtethetünk, hogy az almádi apátságot a IV. László uralkodása alatt bekövetkezett belső zavarok és a jogbizonytalanság folytán súlyos károk érték.

117 A monostor elszegényedett. Ezt bizonyítja, hogy Balázs apát 1282-ben megjelenve a veszprémi káptalan előtt elpana27