Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 2. A tihanyi bencés apátság

Az apát tisztségét 1264-1271 között betöltő Jeromosról már nagyobb számú oklevél tanúskodik, mint az őt megelőző apátokról, s ő volt az többek között, aki kieszközölte monostora számára a fentebb részletezett 1267-es pápai kiváltságlevelet.

88 Jeromos apát után az országban uralkodó politikai zűrzavar (IV. László kiskorúsága és anyjának kegyencuralma idején) a tihanyi monostor életére is kihatott. A tihanyi bencés kolostor élén 1274 novemberében egy „fráter P " ciszterci rendi tihanyi apát tűnik fel. О az, aki után a tihanyi apátok következetesen megtartják a 'fráter' címet. Valószínűleg ez a „P. apát" szerezte meg a kiskorú László király kancelláriájától 1276ban azt a kiváltságot, hogy a tihanyi apátság Apáti nevű faluja a megyei bírák és adószedők joghatósága alól mentes legyen.

89 Ugyanebben az évben azonban már adás-vevés tárgya lett a monostor. 1276-ban az esztergomi érsek a veszprémi püspöknek adta a tihanyi apátságot két Gyermely (Sermen) faluért és a biliéi (Wylle) és csolnoki (Tholnuk) plébániák tizedeiért cserébe. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a tihanyi apátság elvesztette függetlenségét, vagyis a veszprémi püspök joghatósága alá került. Az érsek mindössze annyit kötött ki, hogy az érseki zsinaton a tihanyi apátnak is jelen kell lennie a veszprémi püspökkel együtt, és hogy a tihanyi apát korábbi alárendeltsége jeléül 10 márka (öt font) súlyú viaszgyertyát tartozik a zsinat színe előtt az esztergomi főoltár részére felajánlani.

90 P. apát után György, Lázár, András, Tamás, fráter В., és Rénáld apát következett. Közülük András volt, aki végérvényű, függő pecsétes privilégiumba átíratta László királlyal azt az oklevelét, amellyel 1276-ban kivette a tihany-szigeti Apáti falut a megyei bírák és adószedők joghatósága alól, vagyis megadta a monostor egész szigetének a területi immunitást.

91 A monostor Árpád-kori várát IV Kelemen pápa 1267-i bullája említi először. A templomot és kolostort magába foglaló várnégyszög alkotta az erőd magvát.

92 A várat a 16. század közepén átépítették. Ezt az átépítést tükrözi az 1667-ből ismert alaprajz.

93 Az 1055-ben alapított bencés apátság helyére a 18. században egy új apátsági templomot építettek. A középkori templom egyetlen megmaradt része a négyszögletes alaprajzú, három pár - kör alaprajzú - kőoszloppal osztott háromhajós altemplom. Egyenes záródású keleti fala és három ablaka eredeti.

94 A részletformái és téralakítása alapján feltételezik, hogy all. századi altemplom az alapító I. András király családi temetkezőhelyéül épült.

95 Az altemplomot egy 1953-ban folytatott ásatás és kutatás nyomán állították helyre. Ugyanakkor az embertani vizsgálat megállapította, hogy az altemplom közepén eltemetett holttest csontváza Árpád-kori. így valószínűsíthető, hogy az egyszerű kereszttel megjelölt sírlap alatt valóban az alapító András király nyugszik.

96 23