Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 1. A zalavári bencés apátság

esztergomi érsek 1256-ban zsinatot tartott, Balázs, zalavári apát panaszt emelt a veszprémi püspök ellen, miszerint a püspök jogtalanul foglalta el az apátságot megillető tizedeket, és vont a joghatósága alá több káplánt és plébánost, akik eddig az apát fennhatósága alatt álltak. Bizonyításul az apát különböző helységek plébánosait vonultatta fel. E plébánosok azt vallották, hogy ők mindig a zalavári apát joghatósága alá tartoztak, neki engedelmeskedtek, s ő évenként zsinatot tartott nekik.

43 A per az apátság javára dőlt el. A zalavári apátságot már igen korán - feltehetően all. században - várrá alakították át.

44 Az ásatások folyamán sikerült körülhatárolni all. századi ún. „belső várat", amely nem volt más, mint a megerősített kolostor épület. Első említése azonban csak 1164-ből származik, amikor III. István megerősítette Fulcerius veszprémi püspököt a zalai vár cíviseitől vásárolt birtokában.

45 Jelentős erőddé azonban csak a 14-15. század folyamán vált. 1329-ben castrum Zalavár néven említik, de van olyan vélemény is, amely az 1440 utáni belháborús időszakhoz köti az apátság erődítését.

46 A késő középkori vár épületeiről, szerkezetéről kezdetben csak Giulio Turco 1569. évi rajza adott némi tájékoztatást. Ebből az alaprajzból világosan látszik, hogy a zalavári vár egy apszisos záródású templom déli oldalán álló kolostor épülettömegét körülvevő, négy saroktornyos falnégyszöget jelent.

47

A török kor viharos évtizedei során a vár nem pusztult el teljesen, de ami megmaradt, az a vár 1702. évi felrobbantásakor megsemmisült.

48 16 Zalavár Giulio Turco felmérése alapján 1569.